„Rábia l-Adavíja” változatai közötti eltérés

 

Már életében csodák övezték, akár más muszlim szenteket. Például vendégei számára csodával biztosította az élelmet, ugyanígy maga is így menekült meg az éhezéstől. Egy teve, amely elpusztult, amikor zarándoklaton volt, feléledt, hogy használhassa őt, vagy máskor a lámpa hiányát az a fény pótolta, amely Rabia körül ragyogott. Halála napján arra kérte a barátait, hogy távozzanak, hiszen Isten követei jönnek el, ne álljanak az útjukba. Amikor azok kimentek, hallották, hogy Rabia hitvallást tesz, és erre válaszul egy hangot hallottak, amely azt mondta: ''„Te nyugodt lélek! térj vissza Uradhoz elégedetten, szívesen látva, lépj szolgái közé, és lépj a Paradicsomba” ([[Korán]], 89. szúra, 27-30)''<ref>[[Simon Róbert]] fordítása</ref>. Mások Rabia halála után álmukban látták őt, és megkérdezték tőle, hogy menekült meg Munkar és Nakír, a sír angyalai elől, amikor azok megkérdezték tőle: „Ki a te Urad?”, mire ő így válaszolt: Azt mondtam: „térj vissza, és mondd meg Uradnak: Teremtményeid ezrei és ezrei ellenére sem feledkeztél meg egy gyenge öregasszonyról. Én, akinek az egész világon csak Te voltál, soha nem feledkeztem meg Rólad. Hogy kérdezheted: ki a te Urad?”.

 

Isten szeretete és az istenfélelem az iszlám két alapvető elve. Az iszlámban a legmagasabb szellemi teljesítmény az istenszeretethez kapcsolódik, mellette nem ismer el más hatalmat, auteritást:

:''„A szerelmesek számára a mohamedán, a keresztény és a zsidó nem létezik. A szerelmesek számára a hit és a hitetlenség nem létezik.”'' ''[[Dzsalál ad-Dín Rúmí]]''<ref>[pontos ford: Tudd meg igazán [a] szeretőről, hogy nem [közönséges] „muszlim”, (mert) a Szeretet szektájában nincs „hit” vagy „hitetlenség” Rumi's Quatrain no. 768, Gamard & Farhadi fordítása alapján. Shahram Shiva, „Hush: Don't Tell God”, p. 17 and by Azima Kolin (Mafi alapján), "Rumi: Whispers of the Beloved", p. 71. [`âshiq to yaqîn dân, ke musulmân na-bûd dar maZhab-é `ishq, kufr-o îmân na-bûd]</ref><ref>{{CitWeb |url=https://www.dar-al-masnavi.org/corrections_popular.html |tit=Daru 'l-Masnavi Of The Mevlevi Order, Corrections of Popular Versions of Poems From Rumi's Divan |aut=Dar al-Masnavi |aut2= |ann= |accd=2021-11-3 |red=dar-al-masnavi.org |loc=}}</ref>

Az isteni szeretet fogalmát, amelyet perzsa nyelven Isk-e-Hakíki néven ismerünk, a mai napig számos nagy muszlim szent dolgozta ki. Egyes szúfi írók és költők talán az emberi szeretetet vették metaforának az Isteni szeretet meghatározásához, de a kiemelkedő misztikus gondolkodók feldolgozták magát a fogalmat, és feltárták annak mélyebb valóságát. Rábia volt az, aki elsőként határozta meg az isteni szeretet tanát.<ref>{{Cite web|url=http://www.newageislam.com/islam-and-spiritualism/rabia-basri-and-her-divine-love/d/3743|title=Rabia Basri and her Divine Love|last=Regunathan|first=Sudhamahi|date=29 Nov 2010|website=New Age Islam}}</ref> A szúfizmusban az „isk” azt jelenti, hogy önzetlenül és feltétel nélkül szeretni Istent. Rúmi számára a szufizmus maga az ''isk'', és nem az aszkézis (''„zuhd”'') útja.

 

==Jegyzetek==