„Várpalota története évszámokban” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Blbotond (vitalap | szerkesztései)
→‎18. század: - palotai evangélikusok Pincehelyen, Gyönkön; pontos dátum az országos vásástartás jogának újbóli elnyeréséről.
Címkék: VisualEditor: átváltott Egyértelműsítő hivatkozások
Blbotond (vitalap | szerkesztései)
341. sor:
* [[1712]] – A prédikátorukkal, Molitoris (Molnár) Andrással együtt Csótról (Várpalotáról?) elinduló magyar ajkú lutheránusok 1712-ben rövid időre lehorgonyoznak [[Pincehely]]en. ''("1713. Esztendőben a következendö 8 gazdák, a többieknek igazgatoik jöttenek le: 1. Borda István, 2. György, 3. Szabó Ferencz, 4. Kiss István, 5. Morotz János, 6. Kiss András, 7. Szőke János, 8. Farkas Péter, minden tselédekkel. Ezek a Felség Kamara Currensének tenora szerint, hogy vallásbéli szabad Exercitiumjokat telepedésekkel elkezdhessék Palotáról egy Molnár András nevezetű felszentelt Predikatort magokkal lehoztak. Ki is ezen emberekkel Pinczehelyen letelepedvén Sz. Háromság vasárnapján legelső predikáczioját tartotta, és vélek együtt a Nyárnak nagyobb részét ott töltötte. A következendő ősszel predikátorjokkal együtt Gyönkre jöttenek, akinek is akkor, mindjárt azon a helyen ahol a mostani Magyar parochiális ház vagyon, épétének egy deszkából készült hajlékot, ahol az Isteni szolgálat sok időkig folytattatott.")'' <!-- http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Gyonk/pages/004_uj.htm Ezzel áll szemben: Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700–1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)-->
* [[1715]] – Az országos összeírás szerint Inota adózóinak neve: Joannes Bodai, Joannes Szabó, Stephanus Farkas, Georgius Hamar, Stephanus Kis, Stephanus Hamar, Andreas Berta, Stephanus Solymos, Joannes Nemét, Michael Hamar, Michael Horvath.
* '''[[1715]]. [[július 1513.]]''' – Zichy Imre és János közbenjárására [[III. Károly]] engedélyezi, hogy Palota mezőváros („oppidum”) ettől az évtől kezdve évente három országos vásárt tartson. <!-- Láng József, illetve „Királyi könyvek” Jelzet: A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 31. kötet - 63 - 64. oldal, online: https://archives.hungaricana.hu/hu/libriregii/hu_mnl_ol_a057_31_0073/?list=eyJxdWVyeSI6ICIgQSA1NyAtIE1hZ3lhciBLYW5jZWxsXHUwMGUxcmlhaSBMZXZcdTAwZTlsdFx1MDBlMXIgLSBMaWJyaSByZWdpaSAtIDMxLiBrXHUwMGY2dGV0IC0gNjMgLSA2NC4gb2xkYWwgIn0 --> Palotán 125 család él, 115 ház van, az iparosok száma 26.
* [[1716]] – A palotaiak kijelentik, hogy legfeljebb az évi 600 forintos váltságot fizetik ki két részletben, azonkívül semmit.
* [[1720]] – Palotán római katolikus iskola működik. Az iparosok száma 36