„Vita:Szén-dioxid” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
63. sor:
„Szénoxid
'''szénmonoxid''' (szénéleg), CO. Rendkivül mérges gáz, amelyet először Lasonne állított elő (1776) cinkoxidnak szénnel való izzítása révén. Többféle módon képződik; igy a szénnek tökéletlen égésekor (p. nagyobb halmaz faszén égésekor), vagy ha a Sz. izzó szénnel érintkezik. Előállítása ugy történik, hogy hangyasavas nátriumot kénsav fölöslegével elbontunk. A Sz. szintelen és szagtalan gáz, sűrüsége (ha a levegő1) 0,9678; igen alacsony hőmérsékletre lehűtve, erős nyomással szintelen folyadékká sűríthető meg. Vizben igen kis mértékben, de ammoniákos kuprokloridoldatban jelentékeny mennyiségben oldódik; meggyujtva kékes lánggal széndioxiddá elég és klórral a napfényen szénoxikloriddá egyesül. L. Szénélegmérgezés.”
Szénoxiklorid: karbonilklorid, foszgén (phosgen), COCl2. A szénoxid és a klór sötétben nem hatnak egymásra, ha azonban e két gáz elegyét a napfényre kitesszük, közvetlen egyesülés révén Sz. képződik. Előállítása ugy történik, hogy állati szénnel megtöltött üvegcsövön száraz '''széndioxid'''- és száraz klórgázt vezetnek keresztül. Az ilyen módon kapott Sz.-ot, hogy a hozzá elegyedett klórtól megtisztítsák, felmelegített antimón felett vezetik át és azután erősen lehűtvén, megsűrítik. A Sz. szintelen, erősen fojtó szagu és könnyezésre ingerlő, mérges gáz; hűtőkeverékkel lehűtve szintelen, könnyen mozgó folyadékká sűrüdik meg, amely +8°-on forr és csak leforrasztott üvegcsőben, vagy jól elzárható vaspalackban tartható el. A Sz. vizbe vezetve azonnal elbomlik és ekkor '''széndioxid''' és sósav képződik belőle; a legtöbb fém és fémoxid is elbontja a Sz.-ot, első esetben szénoxid, utóbbi esetben pedig széndioxid keletkezik belőle; szulfidokkal hevítve karbonilszulfiddé alakul át. [[User:Mazarin07|Mazarin]]<sup>[[User_vita:Mazarin07|(itt meggyónhatsz)]]</sup> 2021. november 5., 09:45 (CET)
| |||