„Neogótika” változatai közötti eltérés

A '''neogótika''' az első [[romantika|romantikus]] építészeti stílusirányzat, mely tisztán a [[gótika]] stíluselemeiből táplálkozik. A [[18. századbanszázad]]ban alakult ki [[Anglia|Angliában]]. [[Horace Walpole]], az első brit miniszterelnök fia úgy építtette meg kastélyát, a Stawbery Hillt, hogy az a középkort idézze. Kortársai ekkor kinevetékkinevették és különcnek tartották, azonban ez a kastély a romantikus építészet első példája. A [[19. század]] [[30]]-as [[40]]-es éveiben volt az angol romantika virágkora, ekkor már valóságos divat volt a neogótika. Ezt az időszakot gótikus újjászületésnek (gothic revival) nevezték. A század közepén felépült a londoni[[london]]i Houses of Parliament, [[Charles Barry]] tervei alapján, majd a Tower Bridge is, mely stílusával a Towerhez kíván illeszkedni. [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európában]] a század második felében a neogótikát és általában a neostílusokat kiszorította az [[eklektika]] és a vasvázas[[vas]]vázas építkezés.

Magyarországon[[Magyarország]]on, mivel a romantika csak később jelent meg, a neogótika a [[historizmus]] egyik megnyilvánulása, mert a romantikát a [[Feszl Frigyes|Feszl-féle]] nemzeti építészet képviselte a század közepén. Érdekes azonban, hogy a [[középkor]] hangulatát felidéző, olykor gótikus elemeket is felhasználó építészet már korábban jelen volt:a a Povolni Ferenc által tervezett [[Pétervására|pétervásári]] plébániatemplom ([[1817]]) európai[[európa]]i viszonylatban is különlegesség. A 40-es években [[Brein Ferenc]] ún [[Csősztorony|Csősztoronya]] és [[Ybl Miklós]] fóti plébániatemploma képviseli a romantikus-neogót építészetet. Ám ahogyan Ybl, egész Magyarország építészete átváltott az eklektikára.

Eklektika és historizmus egyszerre és egymástól áthatva jelentkezett a század utolsó évtizedeiben. A magyar neogótikus-eklektikus építészet szép példáit elsősorban [[Budapest]] adja. Bérpalotákon jellegzetes gótikus motívumok bukkannak fel, olykor tisztán, olykor [[reneszánsz]] és [[barokk]] motívumok között is. A neogót építészet világviszonylatban is jelentős alkotása a [[Steindl Imre]] tervei alapján épült [[Országház]]. Az épületen minden elem gótikus, a [[kupola|kupolát]] és barokkos alaprajzot kivéve.

A korszakhoz hozzátartozik a műemlékek helyreállításának folyamata is, mely néha több kárt okozott, mint hasznot. A [[Mátyás-templom]] és kassai[[kassa]]i Szent Erzsébet-dóm valóban új külsőt kaptak [[Steindl Imre]] tervei alapján, azonban az eredmény igazolta a műemlékvédő célokat. A Vajdahunyadvár helyreállítása során viszont az eredeti gótikus elemeket eltávolították, (miután Steindl nem tudott már a helyreállítással foglalkozni), helyükre a környezetbe nem illő neogót részletek kerültek.