„Kádár János (politikus)” változatai közötti eltérés

'''Kádár János''', születési nevén '''Czermanik János József''' (a magyar dokumentumokba már '''Csermanek János'''ként került be)<ref>[https://index.hu/belfold/2012/05/25/kadar_janos_kronologia/ ''Börtönből ki, börtönbe be – Kádár élete''] (Index.hu, 2012. május 25.)</ref><ref name= Rubicon /> ([[Fiume]], [[1912]]. [[május 26.]] – [[Budapest]], [[1989]]. [[július 6.]]) magyar [[kommunizmus|kommunista]] politikus, a [[magyar történelem]] egyik meghatározó alakja. A Kádár nevet 1943-ban kapta a kommunista mozgalomban.<ref>{{Cite web |url=https://mek.oszk.hu/01900/01937/html/szerviz/kislex/biograf/kadar.htm |title=Kádár János 1912-ben született Fiumében. |accessdate=2021-02-20}}</ref> Az 1945 utáni szovjet típusú rendszer 1956–1989 közötti időszakának (az ún. ''[[Magyarország 1957–19891957–1988 között|Kádár-korszaknak]]'') [[de facto]] vezetője. Egyes vélemények szerint [[diktátor]],<ref>''[https://mno.hu/migr/schmidt-a-tortenelem-sullyesztojebe-kadar-oroksegevel-454442 Schmidt: A történelem süllyesztőjébe Kádár örökségével] {{Wayback|url=https://mno.hu/migr/schmidt-a-tortenelem-sullyesztojebe-kadar-oroksegevel-454442 |date=20180410225630 }}''. Mno.hu.</ref><ref>[http://mult-kor.hu/diktatorfelesegek---megjelent-a-mult-kor-tavaszi-szama-20160311 Diktátorfeleségek]. Múlt-kor.hu</ref> azonban sokak szerint szerepe, életmódja és politikai pályája a legtöbb tekintetben nem meríti ki a kifejezés tartalmát. Tehetséges reálpolitikus volt, sikeresen manőverezett a szovjet vezetőség és a helyi érdekek, valamint a nyugati világ vezetői között. Nevéhez fűződik az [[1956-os forradalom|1956-os forradalmat]] követő kemény megtorlás, majd az azt követő konszolidáció, az átmenet az ún. „puha diktatúrába”. Személye és politikája, a ''[[gulyáskommunizmus]]'' vagy más néven ''kádárizmus'' éles viták tárgya a laikusok között, mind a [[történettudomány]]ban. Tény, hogy a megtorlásokat követően hivatali idejének első felét jelentős gazdasági növekedés és az életszínvonal ugrásszerű emelkedése jelentette, ennek egyik letéteményese az [[új gazdasági mechanizmus]] volt, melynek a keleti blokkban egyedülálló reformjaival a magyar vezetés méltán vívta ki a nyugati világ egyhangú elismerését. A fellendülést ugyanakkor stagnálás, majd recesszió követte mind a gazdasági életben, mind a politikában, emiatt a korszakot gazdasági értelemben – ahogyan társadalmi-kulturális kérdésekben sem – nem lehet egyszerűen beskatulyázni.