„Pozsonyi csata” változatai közötti eltérés

A '''pozsonyi csata''' [[907]]. [[július 4.]] és [[július 7.|7.]] közé tehető időben zajlott a [[kereszténység|keresztény]] [[Keleti Frank Királyság]] és a [[pogányság|pogány]] ([[tengrizmus|tengrista]]) [[Magyar Fejedelemség]] erői között a mai [[Pozsony]] (korabeli forrásokban: ''Braslavespurch'' vagy ''Brezalauspurc'') közelében. A [[honfoglalás|honfoglaló]] magyarok 895-900 között történt benyomulása után a magyar fennhatóság területe 907-re nyugat felé már megközelítette a mai [[Ausztria]] területén lévő [[Enns (folyó)|Enns]] folyó vidékét és magába foglalt olyan területeket, melyek idáigodáig a Keleti Frank Királyság részét képezték. Ezért a [[frankok]] (de főképp a [[bajorok]]<ref>[https://mult-kor.hu/a-kora-kzepkor-egyik-legldklobb-csataja-amely-biztositotta-a-magyarok-szamara-pannoniat-20170704 A kora középkor egyik legöldöklőbb csatája, amely biztosította a magyarok számára Pannóniát (mult-kor.hu)]</ref>) döntő katonai csapást akartak mérni a magyarokra, hogy megsemmisítsék vagy jelentősen kiszorítsák őket a [[Pannoniai őrgrófság]] területéről. A csatát a magyarok ellen elsősorban a bajor sereg vívta, de megsemmisítő vereséget szenvedett a magyaroktól. Az ütközetben [[Luitpold bajor herceg]] és [[Theotmár salzburgi érsek]] is elesett. Szinte a teljes bajor nemesség és számos keresztény pap életét vesztette a csata során.<ref>[https://www.academia.edu/34516933/EGY_ELFELEDETT_DIADAL_A_907_%C3%89VI_POZSONYI_CSATA Egy elfeledett diadal A 907. évi pozsonyi csata]</ref> A magyarok újabb területeket nyertek az Enns folyóig, mely 955-ig a magyar határvonal lett{{refhely|Csorba}} és a honfoglalás lényegében e csatával fejeződött be véglegesen. MivelKorabeli források alig említik, és mivel kevés forrás tudósít róla megbízhatóan, részletei jórészt ismeretlenek. Manapság meglehetősen túlmisztifikálják és óriási jelentőséget tulajdonítanak neki, annak ellenére, hogy korabeli források alig említik. [[Kristó Gyula]] történész, a magyar történetíráshoz hasonlóan, a honfoglalás eredményeinek végleges szentesítését látta a pozsonyi csatában.<ref>Kristó Gyula: Magyarország története 895 - 1301. Budapest, 2006. Osiris Kiadó 54. o.</ref>

[[899]]-ben meghalt a magyarok korábbi szövetségese, [[Arnulf keleti frank király]], és a magyarok hamarosan [[I. Berengár itáliai király|Berengár]] itáliai királlyal léptek szövetségre. A [[Keleti Frank Királyság]]ban Arnulf fia, [[IV. Lajos keleti frank király|Gyermek Lajos]] uralkodott, aki helyett valójában [[Hatto mainzi érsek]] kormányozta a birodalmat, amelynek a magyarokkal határos részén, a [[Bajor Hercegség]]ben [[Luitpold bajor herceg]] uralkodott.{{refhely|Csorba}} [[904]] nyarán Gyermek Lajos meghívására [[Kurszán fejedelem|Kurszán]], a magyarok egyik legfőbb fejedelme a [[Fischa]] folyó melletti tárgyalásokra érkezett kíséretével, de a magyar tárgyaló feleket orvul megtámadták, és az utolsó szálig legyilkolták.