„Valencia (Spanyolország)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
174. sor:
 
=== Modernkor ===
==== 19. század ====
 
A [[napóleoni háborúk]] idején, 1812. január 9-én hosszas ostrom után elfoglalták a [[Louis Gabriel Suchet|Suchet]] vezérlete alatt álló franciák.
 
[[1873]]-ban az [[Első Spanyol Köztársaság]] kikiáltása után kitört, a [[Kantonális lázadás|kantonális lázadás]]. Ennek lényege, hogy [[Valencia (autonóm közösség)|Valencia]], [[Murcia (autonóm közösség)|Murcia]] és [[Andalúzia]] egy szövetségi köztársaságot szeretett volna Spanyolországon belül és nem egy olyan országot, ahol minden döntést a madridi központú cortesznek kell meghozni. Valencia polgársága ekkor a környező városokkal együtt létrehozta a Valenciai Szövetségi Kantont, amely 2 hétig létezett. Madrid válaszul [[Arsenio Martínez Campos]] ezredest küldte a seregével, hogy letörje a lázadást és Valenciát inzentíven ostromolták. Augusztus 7-én megadta magát a város, [[1874]]. decemberében [[XII. Alfonz spanyol király|XII. Alfonz]] lett a király. A Bourbon restauráció ellenére konzervatívokból és liberálisokból álló kormány alapult Valenciában. 1890-ben a férfiaknak az általános választójogot bevezették, miután a köztársaságpártiak [[Vicente Blasco Ibáñez]] vezetésével nagyobb szavazatatra tettek szert.
 
A [[19. század]] második felére a polgárság komoly fejlesztéseket hajtott végre a városban, a földtulajdonosok meggazdagodtak a narancstermesztés és a szőlőültetvények kiterjesztése miatt. A gazdasági fellendelüéssel együtt újjáéledtek a helyi tradiciók és a valenciai nyelv, amit [[V. Fülöp spanyol király|V. Fülöp]] uralma jelentősen elnyomotak. [[1870]]-ben a valenciai reneszánsz, olyan művészeket tett ismertté, mint [[Teodor Llorente]] költő, Constantine Llombart pedig alapítója volt a Lo Rat Penat kulturális társaságot, amely a [[valenciai nyelv|valenciai nyelvet]] és kultúrát népszerűsitik.
 
==== 20. század ====
 
A [[spanyol polgárháború]] alatt a város mindvégig a köztársaságiak kezén volt. [[1937]]-ben [[Francisco Franco|Franco]] katonái blokád alá vették.