„Rábia l-Adavíja” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
52. sor:
==Megjelenése a kultúrában==
 
TörténeteiA Rábiáról szóló történetek a középkorban a kereszténység körében is tovább éltek, azokat keresztényekkel személyesítették meg, talán a történetek szépsége és tanulságai miatt. Például az a legenda, amiben Rábia egyik kezében tüzet, a másikban vizet tart, és azt válaszolja néhány fiatalnak, akik megkérdezték tőle, hová megy: „''...az ég felé, hogy egy kis tüzet dobjak a Paradicsomba, és egy kis vizet a pokoltűzre, hogy mindkettő eltűnjön, és az emberek remény és félelem nélkül szemlélhessék Istent, mert ha nem lenne sem remény a Paradicsomra, sem félelem a pokoltűztől, akkor imádnák-e az al-Hakkot, és alávetnék-e magukat neki?”.'' Ez a szöveg, amely perzsa nyelven AfiakI (14. század ) ''Mandkib al-adrifin'' című művében szerepel, szinte szóról szóra újra megtalálható a ''Memoires du sieur dejoinville'', (Paris 1854) szöveggyűjteményben, azzal a különbséggel, hogy egy breton Yves nevű prédikátor szerzetes, akit [[IX. Lajos francia király]] (a későbbi Szent Lajos) küldött a [[Damaszkusz]]<nowiki/>ba, útközben találkozik egy öregasszonnyal, aki tüzet és vizet hordoz.<ref name="ei" />
Rábia félig legendás személyisége romantikus életrajzokat és két török illetőségű filmet is ihletett. Az egyik ilyen filmet, az 1973-ban bemutatott ''Rabia'' címűt Osman F. Seden rendezte, és Fatma Girik játszotta Rabia főszerepét<ref>{{cite web|url=https://www.imdb.com/title/tt2007447|title=Rabia (1973)|website=IMDb.com|date=September 1973|access-date=5 May 2016}}</ref>. egy másik török film Rabiáról, a ''Rabia, İlk Kadın Evliya (Rabia, az első női szent)'', szintén 1973-ban készült, Süreyya Duru rendezésében, Hülya Koçyiğit főszereplésével.<ref>{{cite web|url=http://www.sinematurk.com/film/5512-rabia-ilk-kadin-evliya|title=Rabia/İlk Kadın Evliya|website=Sinematurk.com|access-date=5 May 2016}}</ref>
 
Rábia félig legendás személyisége romantikus életrajzokat, zeneszámokat és két török illetőségű filmet is ihletett. Az egyik ilyen filmet, az 1973-ban bemutatott ''Rabia'' címűt Osman F. Seden rendezte, és Fatma Girik játszotta Rabia főszerepét<ref>{{cite web|url=https://www.imdb.com/title/tt2007447|title=Rabia (1973)|website=IMDb.com|date=September 1973|access-date=5 May 2016}}</ref>. egy másik török film Rabiáról, a ''Rabia, İlk Kadın Evliya (Rabia, az első női szent)'', szintén 1973-ban készült, Süreyya Duru rendezésében, Hülya Koçyiğit főszereplésével.<ref>{{cite web|url=http://www.sinematurk.com/film/5512-rabia-ilk-kadin-evliya|title=Rabia/İlk Kadın Evliya|website=Sinematurk.com|access-date=5 May 2016}}</ref>
Történetei a középkorban a kereszténység körében is tovább éltek, azokat keresztényekkel személyesítették meg, talán a történetek szépsége és tanulságai miatt. Például az a legenda, amiben Rábia egyik kezében tüzet, a másikban vizet tart, és azt válaszolja néhány fiatalnak, akik megkérdezték tőle, hová megy: „''...az ég felé, hogy egy kis tüzet dobjak a Paradicsomba, és egy kis vizet a pokoltűzre, hogy mindkettő eltűnjön, és az emberek remény és félelem nélkül szemlélhessék Istent, mert ha nem lenne sem remény a Paradicsomra, sem félelem a pokoltűztől, akkor imádnák-e az al-Hakkot, és alávetnék-e magukat neki?”.'' Ez a szöveg, amely perzsa nyelven AfiakI (14. század ) ''Mandkib al-adrifin'' című művében szerepel, szinte szóról szóra újra megtalálható a ''Memoires du sieur dejoinville'', (Paris 1854) szöveggyűjteményben, azzal a különbséggel, hogy egy breton Yves nevű prédikátor szerzetes, akit [[IX. Lajos francia király]] (a későbbi Szent Lajos) küldött a [[Damaszkusz]]<nowiki/>ba, útközben találkozik egy öregasszonnyal, aki tüzet és vizet hordoz.<ref name="ei" />
 
==Jegyzetek==