„Helyi hálózat” változatai közötti eltérés

bevezető formázás + pontosítás + helyesírás
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
a (Hivatkozásjavaslatok funkció: 2 hivatkozás hozzáadva.)
(bevezető formázás + pontosítás + helyesírás)
{{nincs forrás}}
{{korr}}
A '''helyi hálózat''' (általánosan{{ny-en|Local használtArea Network}}, rövidítésselröviden: '''LAN''' az angol Local Area Network kifejezésből) olyan [[számítógép-hálózat|számítógépes hálózat]], amely egyetlenegy épületen belül, vagy néhányszoregymáshoz tízközel méterelhelyezkedő kiterjedésűépületcsoportokban területenteszi találhatólehetővé az informatikai eszközök kommunikációját. Többnyire otthonokban, irodákban, gyárakban, üzemekben található, és alkalmas [[Kiszolgáló|szerverekszerver]]ek, [[személyi számítógép]]ek, [[munkaállomás]]ok összekapcsolására, ezzel lehetővé téve a például nyomtatók megosztott használatát, a levelezést és az üzenetküldést. Napjainkban az egyre olcsóbbá váló hálózati eszközök, az [[internet]] hatalmas vonzereje, és az egyre gyorsabb elérési lehetőségek a családokhoz is eljuttatták a LAN kiépítésének lehetőségét, így egyre gyakoribbak a családi házak, kis közösségek helyi hálózatai is.
 
Napjainkban az egyre olcsóbbá váló hálózati eszközök, az [[internet]] hatalmas vonzereje, és az egyre gyorsabb elérési lehetőségek a családokhoz is eljuttatták a LAN kiépítésének lehetőségét, így egyre gyakoribbak a családi házak, kis közösségek helyi hálózatai is.
A helyi hálózatokat három dolog különbözteti meg a többi hálózattól:
* kiterjedésük
* átviteli módjuk
* topológiájuk.
fogalmak
 
A helyi hálózatokat jellemzi a kiterjedésük, a topológiájuk és az átviteli módjuk.
== Technikai szempontok ==
 
== Technikai szempontok ==
Annak ellenére, hogy ma a leggyakoribb LAN megoldás – ''különösen irodákban, üzemekben, lakásokban, kis közösségekben'' – a kapcsolt Ethernet, és a legelterjedtebb a [[TCP/IP]] protokoll, de a LAN fejlődésében több más különböző protokoll és megoldás is üzemelt (lásd később), és népszerű, elfogadott megoldásból hirtelen elfelejtett, korszerűtlen megoldás lett. A nagyobb LAN-on már redundáns utakkal is rendelkeznek, és [[router]]eket vagy [[Switch (informatika)|switcheket]] használnak a [[feszítőfa (hálózatok)|feszítőfa protokollok]] nyújtotta lehetőségek kihasználásához és egyszerű megoldások léteznek a hibás kapcsolati utak felderítéséhez. A LAN-ok routerek és bérelt vonalak segítségével másik LAN-okhoz kapcsolódnak, és így alakulnak ki a [[városi hálózat|MAN]]-ok. A LAN-ok nagy többsége az [[internet]]hez csatlakozik, és másik LAN-hoz már a [[VPN]] technológiát kihasználva csatlakozik.
 
== Története ==
 
A személyi számítógépek megjelenése előtt a hálózat egy központi számítógépet és az azt egy egyszerű, lassú vonalon elérni képes [[számítógép terminál]]okat jelentette. A hálózatok, mint például az [[IBM]] SNA ([[Systems Network Architecture]]) hálózata már célul tűzte ki, hogy a terminálok [[bérelt vonal]]akon keresztül más [[nagyszámítógép]]ekhez is kapcsolódhassanak – ez a megoldás volt a WAN-ok alapja.
 
 
== Hálózati topológiáik ==
Az adatszóró LAN-ok különböző hálózati topológiával üzemelnek, a leggyakoribleggyakoribb a [[busztopológia]] (sín) illetve a [[gyűrűtopológia]].
 
=== Busztopológia ===
 
=== Gyűrűtopológia ===
 
Az adatszórásos hálózat másik formája a '''gyűrű'''. A gyűrűben minden bit egyedül halad, nem várja meg annak a csomagnak a többi részét, amelyhez tartozik. Egy bit általában körbeér a gyűrűn annyi idő alatt, amennyi néhány bit elküldéséhez kell. Mint minden adatszórásos technológia esetében, itt is szükséges egy szabály az egyidejű hozzáférés(ek) szabályzására. Több elterjedt módszert is kidolgoztak arra, hogy a gépek felváltva férjenek a gyűrűhöz: a 802.5 (az IBM vezérjeles gyűrűje, a ''token ring'') olyan gyűrű alapú LAN, ami 4 és 16 Mb/s-os sebességgel üzemel. Másik példa az [[FDDI]] gyűrű hálózata.
 
== Csoportosításuk ==
 
Az adatszóró hálózatokat csoportokra oszthatjuk a csatorna hozzárendelési mechanizmusuk szerint is: vannak statikus és dinamikus hálózatok. A statikus lefoglalás egyik tipikus esete, amikor diszkrét időintervallumok vannak definiálva, körforgó prioritásokkal: a gép csak akkor küldhet adatszórással üzenetet, ha elérkezett az ő időszelete. Ha nincs üzenete, a csatorna kihasználatlan lesz. Ennek elkerülésére inkább a dinamikus (kérés alapú) csatorna hozzárendelést alkalmazzák.
 
899

szerkesztés