„Az óraorientált időfelfogás Magyarországon” változatai közötti eltérés

==A modernizáció hatása az időfelfogásra és a munka világára==

 

 

1814-ben például még az idősebb birtokos réteg köreiben ritkaságszámba tartozott ha valaki napi tevékenységeit órára lebontva osztotta be, de a nap kötelességeinek és teendőinek végeztével a közös vacsora időpontját azonban már gyakran órára pontosan meghatározták. Ezen átmeneti réteg gyermekei, a következő generáció viszont az iskolán keresztül már életének minden mozzanatát az órához és annak perceihez pontosan igazítva élte, megalapozva a modern társadalom napirendjének időbeosztásának elterjedését.

 

Immáron ''az idő pénz'' elve folyamatosan terjedni látszott: a [[Polgárosodás|polgárok]], az árutermelésben aktívan bekapcsolódó [[Birtokos nemesség|birtokos nemesi]] és [[Paraszt|paraszti]] réteg határozott és alaposan megtervezett időbeosztással szervezték meg munkálataikat és utazásaikat. Ezen rendszerezettség és a gyors mozgásra való igény szabályosan fellendítette a gyorskocsi-vállalkozások fejlődését, a 19. század emberének többé nem volt ideje napokon át utaznia, hogy vásárokon értékesítse termékeit, vagy várakoznia, hogy a nyersanyagok megérkezzenek a folyamatosan működő feldolgozókba.<ref name=":0" /> Így tehát az életritmus órára való hozzáillesztése teljes mértékben létkérdéssé vált a társadalom és a gazdaság működtetése szempontjából, mely napjaink munkavilágát is mozgatja.

==Jegyzetek==

{{jegyzetek}}