„Populizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam Milei.vencel (vita) szerkesztését (oldid: 24386916) Ez vitalapi megbeszélés eredménye, csak te nem fogadtad el. Címkék: Visszavonás Visszaállítva |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát Apród (vita) szerkesztéséről Milei.vencel szerkesztésére Címkék: Visszaállítás Visszaállítva |
||
28. sor:
* [[Jobboldali populizmus]]
* [[Baloldali populizmus]]
== Politikai példái ==
[[File:Referendum 2016.jpg|thumb|[[Orbán Viktor]]t populista vezetőként emlegetik,<ref>Mudde, Cas; Rovira Kaltwasser, Cristóbal (2017). Populism: A Very Short Introduction. Oxford: Oxford University Press. p. 91. ISBN 9780190234874</ref><ref>Bloomberg: [https://www.bloomberg.com/news/articles/2019-10-09/how-orban-s-populism-may-face-backlash-in-budapest-quicktake How Viktor Orban’s Populism May Face Backlash in Budapest]</ref><ref name="GUA"/> aki a magyarok védelmezőjeként tünteti fel magát [[Soros György|Soros]], a bankok, a migránsok vagy akár Brüsszel (az [[Európai Unió|EU]]) ellen <ref name="PR">{{Cite web |url=https://helda.helsinki.fi//bitstream/handle/10138/312172/Progressziv_valaszok_a_populizmusra_HL.pdf?sequence=1 |title=Progresszív válaszok a populizmusra |accessdate=}}</ref>]] [[File:Donald_Trump_by_Gage_Skidmore_5.jpg|thumb|Az amerikai [[Donald Trump]] mind a populista törekvést, mind a [[Összeesküvés-elmélet|konteó]] elméleteket képviselte.<ref name="GUA">The Guardian: [https://www.theguardian.com/news/2018/dec/03/what-is-populism-trump-farage-orban-bolsonaro How to spot a populist]</ref><ref name="24theories">{{cite web |url=https://www.businessinsider.com/donald-trump-conspiracy-theories-2016-5 |title=24 conspiracy theories Donald Trump has floated over the years |first1=Joseph |last1=Zeballos-Roig |first2=John |last2=Haltiwanger |first3=Michal |last3=Kranz |date=October 9, 2019 |work=[[Business Insider]] |accessdate=2020-05-14}}</ref><ref name="beenright">{{cite news |url=https://www.washingtonpost.com/politics/2019/11/26/president-trump-loves-conspiracy-theories-has-he-ever-been-right/ |title=President Trump loves conspiracy theories. Has he ever been right? |last=Bump |first=Philip |date=2019-11-26 |work=[[The Washington Post]] |access-date=2020-05-14}}</ref>]]
=== Európa ===
Az [[Encyclopædia Britannica|Encyclopedia Britannica]] alapján Európában a [[21. század]]ban populista, [[Tekintélyuralmi rendszer|autoriter]] rezsimek többek közt Magyarországon (''[[Orbán Viktor|Orbán V.]]''),<ref name="Br"/> Lengyelországban (''[[Jog és Igazságosság|Jog és Igaz. Párt]]'') és Törökországban (''[[Recep Tayyip Erdoğan|Erdogan]]'') alakultak ki.<ref name="Br">Encyclopedia Britannica: [https://www.britannica.com/topic/populism Populism]: In the early 21st century, populist authoritarian regimes arose in Turkey, Poland, and Hungary ..</ref>
Olaszországban [[Silvio Berlusconi|Berlusconi]] <ref>[https://www.researchgate.net/publication/295932166_Liberalis_es_illiberalis_populizmus_Berlusconi_es_Orban_politikai_vezetese Liberális és illiberális populizmus: Berlusconi és Orbán politikai vezetése]</ref> és [[Matteo Salvini]] képviselte <ref>BBC: [https://www.bbc.com/news/world-europe-44921974 Matteo Salvini: Can Italy's populist leader return to power?]</ref> a populizmust.
<!--
=== Fidesz ===
2010 előtt a [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]] egy átlagos konzervatív párt volt. 2010 után ez megváltozott és egy [[Jobboldali populizmus|jobboldali populista]] pártként,<ref name= "Bieling2015">{{cite book| first = Hans-Jürgen | last = Bieling|chapter= Uneven development and 'European crisis constitutionalism', or the reasons for and conditions of a 'passive revolution in trouble'|editor1-first =Johannes | editor1-last = Jäger|editor2-first =Elisabeth | editor2-last = Springler|title= Asymmetric Crisis in Europe and Possible Futures: Critical Political Economy and Post-Keynesian Perspectives |chapter-url= https://books.google.com/books?id=JJsGCAAAQBAJ&pg=PA110 |year= 2015 |publisher=Routledge|isbn= 978-1-317-65298-4|page=110}}</ref> „a magyar nép” nevében harcot hirdetett a multinacionális cégek, a ''„korrupt nemzetközi elit”'' és Brüsszel (az [[Európai Unió|EU]]) ellen.<ref>Politico: [https://www.politico.eu/article/new-communists-hungary-poland-viktor-orban-jaroslaw-kaczynski/ The new communists], April 5, 2018</ref><ref name="PR">{{Cite web |url=https://helda.helsinki.fi//bitstream/handle/10138/312172/Progressziv_valaszok_a_populizmusra_HL.pdf?sequence=1 |title=Progresszív válaszok a populizmusra |accessdate=}}</ref> Az ellenségképben [[Soros György]]öt összekötötte Brüsszellel, és 2015-től a középpontba került a migránsellenessége,
amelyben a keresztény „őslakosok háborúja” folyik az iszlám bevándorlókkal és menekültekkel.<ref name="PR"/> Az ún. [[nemzeti konzultáció]]k jó eszközként szolgálnak ehhez a populista politikához.<ref>Magyar Narancs: [https://magyarnarancs.hu/republikon/nemzeti-konzultacio-a-marketingtol-a-populizmusig-94788 Nemzeti konzultáció: a marketingtől a populizmusig]</ref><ref>Goethe Institut: [https://www.goethe.de/ins/hu/de/kul/sup/klt/21591500.html POPULISMUS UND BEVÖLKERUNGSRÜCKGANG], Juni 2019 {{de}}</ref><ref>{{Cite web |title=Orban’s ‘National Consultation’ Seeks to Set Hungary’s Political Agenda |url=https://balkaninsight.com/2020/06/09/orbans-national-consultation-seeks-to-set-hungarys-political-agenda/ |work=Balkan Insight |date=2020-06-09 |accessdate=2020-11-14 |language=en-US}}</ref> -->
== Egyéb jelentései ==
Korábbi jelentései alapján [[Margaret Canovan]] brit [[politikafilozófia|politikafilozófus]] a következő definíciókat adta még :<ref>Margaret Canovan: [https://books.google.hu/books/about/Populism.html?id=mh9mAAAAIAAJ&redir_esc=y Populism]</ref>
| |||