„Kancellár (tisztség)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
24. sor:
A
 
K
'''kancellár''' (latinul cancellarius), egykor az a királyi és császári udvarokban működő tisztviselő, aki a fejedelmi rendeletek, kiváltságlevelek és egyéb közokiratok szerkesztését, megpecsételését s kiadását végezte. Hatásköre sok államban az igazságszolgáltatásra és a kormányzatra, főleg a külügyekre is kiterjedt. Az egyetemeknek s a lovagrendeknek szintén voltak kancellárjaik. A fejedelmi udvarokban működő kancellária élén a főkacellár állt, aki rendszerint papi egyén volt. így a római-német császárságban Németországot illetően a mainzi, Olaszország részére a kölni s Gallia részére a trieri érsek volt a fő-K.
 
'''kancellár''' (latinul cancellarius), egykor az a királyi és császári udvarokban működő tisztviselő, aki a fejedelmi rendeletek, kiváltságlevelek és egyéb közokiratok szerkesztését, megpecsételését s kiadását végezte. Hatásköre sok államban az igazságszolgáltatásra és a kormányzatra, főleg a külügyekre is kiterjedt. Az egyetemeknek s a lovagrendeknek szintén voltak kancellárjaik. A fejedelmi udvarokban működő kancellária élén a főkacellár állt, aki rendszerint papi egyén volt. így a római-német császárságban Németországot illetően a mainzi, Olaszország részére a kölni s Gallia részére a trieri érsek volt a fő-K.
Magyarországon legrégebben a kir. udvarban a jegyzői teendőket papi egyének végezték s az irodai személyzet élén a kir. kápolna grófja (comes capellae regiae) állott. III. Béla király idejében (1181) a kancellária a kir. kápolnától elválik, önálló hivatallá lett, élén az udvari v. íő-K.- ral. E tisztséget hol egyik, hol másik főpap, később állandóan az esztergomi érsek viselte, akit az főpapi méltóságánál fogva megilletett (1741-.X. és 1763:111. t.-c.). A Habs- burgházbeli királyok alatt a magyar kir. udvari kancellária legfőbb központi kormányzati hatósággá (dicasterium) lesz. I. Ferdinand Bécsbe helyezte át, ahol a német udvari kancelláriával került függő viszonyba; ez ellen a magyar törvények szakadatlanul tiltakoztak. A király kormányzati s bírói hatalmát és a törvényhozás körüli jogait az udvari kancellária közvetítésével gyakorolta.
I. Lipót, III. Károly és Mária Terézia újjászervezték, ekkortól kezdve élén a fő K. és két al-K. állott. A felelős minisztérium felállítását elrendelő 1848: III. t.-c. a kancelláriát megszüntette. Az 1860. okt. 20.-án kelt diploma visszaállította 8 csak 1867-ben oszlott fel végleg. Erdély külön kancelláriája szintén Bécsben székelt.