Wikipédia

„Kancellár (tisztség)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a === A történelmi udvari kancellári tisztség === duplum ki
a →‎A tisztség története: Magyarországra vonatkozó részek ki
23. sor:
 
A kancellár (latinul cancellarius), egykor az a királyi és császári udvarokban működő tisztviselő, aki a fejedelmi rendeletek, kiváltságlevelek és egyéb [[közokirat]]ok szerkesztését, megpecsételését s kiadását végezte. Hatásköre sok államban az igazságszolgáltatásra és a kormányzatra, főleg a külügyekre is kiterjedt. Az egyetemeknek és a lovagrendeknek szintén voltak kancellárjaik. A fejedelmi udvarokban működő kancellária élén a főkacellár állt, aki rendszerint papi egyén volt. így a római-német császárságban Németországot illetően a mainzi, Olaszország részére a kölni és Gallia részére a trieri érsek volt a főkancellár
Magyarországon legrégebben a királyi udvarban a jegyzői teendőket papi egyének végezték; az irodai személyzet élén a királyi kápolna grófja (comes capellae regiae) állt. III. Béla király idejében (1181) a kancellária elvált a királyi kápolnától és önálló hivatallá lett, élén az udvari vagy főkancellárral. E tisztséget hol egyik, hol másik főpap, később állandóan az esztergomi érsek viselte, akit az főpapi méltóságánál fogva megilletett (1741:X. és 1763:111. t.-c.). A Habsburg-házbeli királyok alatt a magyar királyi udvari kancellária legfőbb központi kormányzati hatósággá (dicasterium) lesz. I. Ferdinand Bécsbe helyezte át, ahol a német udvari kancelláriával került függő viszonyba; ez ellen a magyar törvények szakadatlanul tiltakoztak. A király kormányzati s bírói hatalmát és a törvényhozás körüli jogait az udvari kancellária közvetítésével gyakorolta.
Az 1867,-ies É.Észak-német szövetség első tisztviselője a szövetségi kancellár volt. [[Adolf Hitler]] a Vezér és Kancellár (Führer und Reichskanzler), 1939 óta csak a Vezér címet viselte. Angliában Lord-kancellárnak (Lord High Chancellor) nevezik az igazságügy- minisztert, a Chancellor of the Exchequer pedig a pénzügyi kormányzat élén áll. Szövetségi kancellár (Bundeskanzler) állt a háború utáni Ausztria kormányának élén. <ref>Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939) 3621. - 3622. old. </ref>▼
I. Lipót, III. Károly és Mária Terézia újjászervezték, ekkortól kezdve élén a fő K. és két al-K. állott. A felelős minisztérium felállítását elrendelő 1848: III. t.-c. a kancelláriát megszüntette. Az 1860. okt. 20.-án kelt diploma visszaállította 8 csak 1867-ben oszlott fel végleg. Erdély külön kancelláriája szintén Bécsben székelt.
▲Az 1867,-i É.-német szövetség első tisztviselője a szövetségi kancellár volt. [[Adolf Hitler]] a Vezér és Kancellár (Führer und Reichskanzler), 1939 óta csak a Vezér címet viselte. Angliában Lord-kancellárnak (Lord High Chancellor) nevezik az igazságügy- minisztert, a Chancellor of the Exchequer pedig a pénzügyi kormányzat élén áll. Szövetségi kancellár (Bundeskanzler) állt a háború utáni Ausztria kormányának élén. <ref>Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939) 3621. - 3622. old. </ref>
 
A '''kancellár''' eredetileg az uralkodó mellett működő főtisztviselő volt, aki a fejedelmi rendeletek, kiváltságlevelek, egyéb közokiratok szerkesztését és kiadását felügyelte ; rendszerint írástudó egyházi személy volt. Magyarországon ezt a hivatalt megszüntették 1860-ban.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kancellár_(tisztség)”