„Szágy” változatai közötti eltérés

27 bájt hozzáadva ,  2 hónappal ezelőtt
Írásos emlékben először [[1554]]-ből szerepelt ''Aszágy'' formában, [[1799]]-ből már a ''Szagy'' ismert. Az [[Aszúbor|aszú]] és az ág szavak összetételéből alakult ki a falumegnevezés. Az előtag értelme száraz, míg az utótagé folyóág. A régészek a Szent István-forrásnál [[római kor|római leletekről]], így sírkövekről is tudnak. Az említett vízadóhoz egykor kimentek az ifjú házasok és sikeres gyermekáldásért könyörögtek e helyen, ahol a néphit szerint [[I. István magyar király|Szent István]] király is megfordult.<br />[[Árpád-kor]]i és [[Anjou-kor]]i falunyomokról a most élő idős őslakók nem tudnak, de a dűlőnevek közül a következők eltűnt faluhelyet sejtetnek: Kis- és Nagy Tótváros (ide a [[török hódoltság|török]] után [[szlovének|szlovén]] telepesek érkeztek, akik a szomszédos [[Tarrós]]ra is eljutottak). A tarrósi határrésznevek között nem egy ugyanis [[szláv népek|szláv]] eredetű. További határjelölések, amelyek a [[középkor]]t idézhetik: ''Dala-part, Burgyán, Komló, Kovácspuszta, Puszta Szabás''. A mai templomot Kis előtaggal is mondták, ami feltételezi a Nagy jelöléspárt. Ez utóbbi tán a középkori kőegyház lehet, bár helyét senki sem tudja. Az viszont köztudott, hogy a mai imahelytől alagút indult.
 
A helység a [[török hódoltság]] idején puszta lett, de lakatlan a [[18. század]] első felében is. A végtelen erdőkkel borított vidékre a 18. század végén települt [[Dunai svábok|német]] eredetű lakosság. A falu birtokosa egy ideig a [[Petrovszky család]] volt, majd [[Mailáth György (jogász)|Majláth György]] nyerte el adományként. Az első telepesek [[1770]]-ben [[Lotaringia|Lotaringiából]] érkeztek. A török kiűzése után dolgoztak itt kalamász (kocsikenőcs) készítők, valamint [[üveg]]fúvók is a Besenci-tanya dűlőben. Portékáikat elsősorban a [[mozsgó]]i [[Biedermann család|Biedermann báródinasztia]] tagjai vásárolták meg.<br />A [[Magyarok|magyar]] népesség aránya csak az [[első világháború]] után nőtt meg.
 
==Közélete==