„Információs társadalom (fogalom)” változatai közötti eltérés

A történelemfilozófiában Alvin és Heidi Toffler népszerű elmélete szerint először a halász-vadász-gyűjtögető társadalom, majd a földművelő társadalom, majd az ipari társadalom, majd az információs társadalom alakult ki. Problémák az elmélettel: a periódusok időtartama között nagyságrendi különbség van; hosszú átmenetek vannak a korszakok között; legfeljebb domináns tevékenységformákról beszélhetünk, ugyanis a legkorábbi időkre utaló aktivitások (halászat stb.) ma is megvannak; a változások nem globális jellegűek, vannak alacsonyabb szinten rekedt társadalmak.

 

 

== Meghatározás ==

 

[[Marc Porat]] (1977) az információ gazdaságban megkülönböztetett egy elsődleges szektort (információ javak és szolgáltatások, amelyeket az információ termelésében, elosztásában vagy feldolgozásában közvetlenül felhasználnak) és egy másodlagos szektort (a kormány és információt nem előállító vállalatok belső felhasználására készülő információ szolgáltatások). Porat az információ elsődleges és másodlagos szektorának összesített GNP értékét használta az információ gazdaság indikátoraként. Az [[OECD]] Porat definícióját alkalmazta az információ gazdaság részesedésének kiszámításához a teljes gazdaságon belül. Ezeken az indikátorokon alapulva az információs társadalmat olyan társadalomként határozták meg, ahol a GNP több, mint a fele áll elő és a munkavállalók több, mint a fele aktívan dolgozik az információ gazdaságban (Deutsch 1983).

 

[[Alain Touraine]] már 1971-ben posztindusztriális társadalomról beszélt. „A posztindusztiális társadalomba való átmenet akkor megy végbe, amikor az értékeket, szükségleteket és értelmezéseket megváltoztató szimbolikus javak előállításába irányuló befektetések jóval meghaladják a materiális javakét vagy „szolgáltatásokét”. Az ipari társadalom a termelés értelmezését formálta át, a posztindusztriális társadalom pedig a termelés eredményét változtatja meg, ez a kultúra. (…) Meghatározó elem, hogy a posztindusztriális társadalomban maga a teljes gazdasági rendszer a társadalmi beavatkozás tárgya. Azért hívjuk programozott társadalomnak, mert ez a kifejezés jól megragadja a vezetési, termelési, szervezési, elosztási és fogyasztási modellek létrehozásában rejlő lehetőségeket, és egy ilyen társadalom minden működési szintjével önnön társadalmi cselekvésének eredményeként jelenik meg és nem pedig természeti törvények vagy kulturális előírások eredményeként.” (Touraine 1988: 104). A programozott társadalomban még a kulturális reprodukció területe is tartalmaz olyan szempontokat, mely szerint az információt, a fogyasztást, az egészségügyet, a kutatást vagy az oktatást iparosítani kellene. A modern társadalom folyamatosan növeli saját kapacitásait, hogy önjáró lehessen, ami Tourain szerint úgy néz ki, hogy a társadalom a termelés mindig nagyobb részét forgatja vissza, hogy újra előállítsa és átalakítsa saját magát. Ez az elv a kapitalizmus eszméjének önreferenciális gazdaságként való felfogásának egy korai formája (Fuchs 2004).

Noha ránézésre szinonimák, mindegyik kifejezés eltérő szempontból kezeli ugyanazt a dolgot. Mindegyik megjelenít egy attribútumot a fejlődő posztindusztriális társadalom gazdasági tevékenységének természetéből. Alternatív módon az új gazdasági rend mindet egyesítheti, sőt több olyan attribútumot is, ami teljesen még fel sem merült.

 

 

[http://www.empa.ch/plugin/template/empa/357/*/---/l=2/uacc=lh293 Lorenz M. Hilty] az információs infrastruktúra kiépítésével járó eddigi energiafelhasználás változásokat vizsgálva kimutatja, hogy a hatékonyságnövelés az úgynevezett visszacsapó hatás [https://en.wikipedia.org/wiki/Rebound_effect_%28conservation%29 (rebound effect)] miatt nem jár a környezetet érő terhelés csökkenésével, ezért az az ígéret, hogy az információs társadalom automatikusan jobb környezetállapotot eredményez egyelőre nem valósul meg, ehhez politikai döntésekre, szabályozásra is szükség van.<ref>[http://www.infonia.hu/digitalis_folyoirat/2009_3/2009_3_hilthy.pdf Lorenz M. Hilty: Környezeti informatika és a fenntartható információs társadalom víziója] Információs társadalom 2009.3.</ref> Christian Fuchs az információs társadalom ideológiáját igyekszik megfogalmazni, ugyanakkor a fenntarthatóság szempontjából értékelni.<ref>[http://www.infonia.hu/digitalis_folyoirat/2009_2/2009_2_christian_fuchs.pdf Christian Fuchs: A fenntartható információs társadalom ideológiai tájképe] Információs társadalom 2009.2.</ref> Míg az információs társadalom egyfajta anyagtalanságot sugall, sok természetvédelmi és egészségügyi problémát okoz a különféle számítástechnikai berendezések legyártásához szükséges ércek bányászata, e készülékek avulás miatti gyakori cseréje, valamint a képződő hulladék.<ref>[http://kornyezetiigazsagossag.hu/index.php?q=2 környezeti igazságosság]</ref><ref>[http://www.sg.hu/cikkek/85504/ghana_belefullad_az_elektronikai_hulladekokba Ghána belefullad az elektronikai hulladékokba]</ref><ref>[http://www.tisztajovo.hu/kornyezetvedelem/egeszsegugyi-es-kornyezeti-problemakat-okoz-ghanaban-az-europabol-szarmazo-elektronikus-hulladek/2011/11/28 A Tudatos Vásárló egyesület sajtóközleménye]{{Halott link|url=http://www.tisztajovo.hu/kornyezetvedelem/egeszsegugyi-es-kornyezeti-problemakat-okoz-ghanaban-az-europabol-szarmazo-elektronikus-hulladek/2011/11/28 |date=2019-07 }}</ref>