„Kétszikűek” változatai közötti eltérés

A '''kétszikűek''' ''(Magnoliopsida, v. Dicotyledoneae)'' a hagyományos rendszerezés szerint a [[növények]] egy [[osztály (biológia)|osztálya]]. Az [[egyszikűek]]kel együtt alkotják a [[zárvatermők]] [[törzs (rendszertan)|törzsét]]. A legidősebb [[zárvatermők]] kétszikűek voltak.

 

 

Két, egymással szemben álló [[levél (botanika)#Levéltípusok|sziklevél]]lel csíráznak – ezeknek a tápanyag raktározásában van fontos szerepük. A kétszikűek sziklevele csírázáskor a [[talaj]]ból kiemelkedik, mert a fejlődő fiatal [[Szár (botanika)|szár]] felemeli az első [[levél (botanika)|lombleveleket]] és a még le nem száradt szikleveleket is (ún. föld felett csírázás), ellentétben az egyszikűek sziklevelével, amely a talajban marad, és nem kerül a felszín fölé (ún. földben vagy föld alatt csírázás). A sziklevelek között helyezkedik el a [[rügyecske]], amiből a hajtás fejlődik ki, valamint a [[gyököcske]], amiből a [[főgyökér]]. Ez utóbbi gyakran elágazik, oldalgyökereket fejleszt. A levelekben az erek felépítése hasonló, vagyis egy főér ágazik el több oldalérre. Gázcserenyílásaik a levelek fonákján vannak.