„Magas-Tátra” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a →Kialakulása: forma |
||
48. sor:
]]
[[Fájl:Glacial landscape.svg|bélyegkép|jobbra|250px|A jégkorszakban gleccserek vájtak teknőket és mély völgyeket a hegybe]]
A [[Kárpátok]] (és ezzel együtt természetesen a [[Tátra (hegység)|Tátra]] is) az ún. alpi [[hegységképződés]] egyik fázisaként mintegy 100 millió évvel ezelőtt, a Föld [[Mezozoikum|középidejében]] (250 és 66 millió év között), az [[kora kréta|alsó]] (140 és 97 millió év között) és [[Késő kréta|felső kréta]] (97 és 66 millió év között) [[Kor (földtörténet)|földtörténeti kor]] határán gyűrődött fel. Ekkor a megelőző 100 millió év alatt ott hullámzó tenger által [[Üledékes kőzetek|lerakott üledék]] és alatta a hegység kristályos magja más jelentős hegységekkel ([[Alpok]], [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]], [[Kordillerák]], [[Andok]]) együtt a magasba emelkedett, de lábait még hosszú időn át a tenger hullámai verdesték. Az ekkor kialakult Tátra hegység azonban nem nagyon hasonlított a manapság ismert hegységre, hiszen az ekkor még viszonylag gyenge gyűrődés folytán a Tátra lankásan domborodó, szabályos alkatú hegység lehetett.
A következő jelentős változás a Tátra arculatának kialakulásában a [[Kainozoikum|földtörténeti újkor]] (66 millió évtől máig) kezdetén, a [[paleocén]] (66 és 55 millió év között) és [[eocén]] (55 és 36 millió év között) korban zajlott le, amikor is hevesebb alpi hegységképződés ment végbe. A földtörténet újkorának következő időszakában, az [[oligocén]] korban (36 és 24 millió év között) a tenger visszahúzódott a Kárpátok lábaitól, és ezután több hegymozgás már nem érte a hegységet. Ezzel tulajdonképpen elérkeztünk a Tátra mai arculatának kialakításában egyik legfontosabb szerepet játszó korba. A földtörténeti [[Kainozoikum|újkor]] [[Negyedidőszak|negyedidőszakában]], az alsó (1,7 millió és 720 ezer év között) és felső [[pleisztocén]] (720 ezer és 10 ezer év között) időszakában (ezeket az időszakokat nevezik [[jégkorszak]]nak) többször erősen eljegesedett a [[Föld]] felszíne. Ezekben a hideg időszakokban [[Kelet-Európa]] nagy részét elborították a [[Skandináv-félsziget|skandináv]] magashegységekből származó jégtömegek, amelyek aztán a [[Glaciális|jégkorszak]]ok közötti melegebb (interglaciális) időszakokban visszahúzódva kialakították a hegység mai arculatát.
| |||