2006-2008 között zajlott le a formátumháborúnak is nevezett versengés, hogy melyik szabvány lesz a DVD nagyobb felbontású utódja. Az egyik ilyen versenytárs a [[HD DVD]] volt, amit szoktak AOD-nak (Advanced Optical Disc) is nevezni, amit olyan nagy elektronikai óriások fejlesztettek ki, mint a [[Toshiba]] és a [[NEC Corporation|NEC]]. Valójában a [[HD DVD]] már korábban létezett, mint az átlagos mai DVD {{forrás}}, de az igazi fejlesztésüket nem kezdték meg [[2003]]-ig. A HD DVD előnye, hogy ugyanolyan formátumot használ, mint a „hagyományos” [[DVD|DVD-k]] és ezért ugyanolyan előállítási feltételeket is követel meg, mindezt alacsonyabb áron. Ennek ellenére mégis hátránya van a Blu-ray lemezekkel szemben, méghozzá tároló kapacitásbantárolókapacitásban. A [[HD DVD]] nem veheti fel a versenyt a Blu-ray lemezzel, mivel egy egyoldalas lemezen csupán 15 GB adatot képes tárolni a BD 25 GB-jával szemben – dupla oldalas lemez esetén is alul marad, a maga szerény 30 GB-jával (Blu-ray lemez megközelítőleg 50 GB). A Toshiba 2008. február 19-én bejelentette, hogy nem fejleszti tovább a HD DVD formátumot, és leállítja a lejátszók, és felvevők gyártását is. Így a HD DVD formátum végül alul maradt a Blu-ray-jel szemben. További említésre méltó versenytárs még a [[Warner Bros. Pictures]] a saját fejlesztésű [[HD DVD-9]]-ével, ami magasabb tömörítési rátát használva lehetővé teszi, hogy egy hagyományos DVD-re standard felbontású film helyett magas felbontású filmet rögzítsünk. [[Kínai Köztársaság|Tajvanban]] megkonstruálták a [[Forward Versatile Disc]]et ([[FVD]]), ami egy továbbfejlesztett változata a mai DVD-knek, 4,7 GB helyett már 5,4 GB-ot képes tárolni – a dupla oldalas pedig 9,8 GB-ra képes. [[Kína]] is bemutatta a saját fejlesztésű termékét az [[Enhanced Video Disc]]et ([[EVD]]), ami ugyancsak egy magas felbontású videók tárolására alkalmas lemez.
