„Berlin” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
121. sor:
==Lakossága==
[[Image:Berlin Einwohnerentwicklung 1880 2006.jpg|thumb|Berlin lakosságszámának változása 1880 és 2006 között]] Berlin 3,4 millió lakosával Németország legnépesebb városa, messze megelőzve a második és harmadik [[Hamburg]]ot és [[München]]t, melyek együttvéve sem érik el Berlin lakosainak számát. A Berlin-Brandenburg régió 5,9 millió lakost számlál és ezzel a második legnagyobb Németországban a Rhein-Ruhr vidék után.
Lakosságszámát tekintve Berlin az EU második legnagyobb városa ([[London]] után és [[Párizs]]t, [[Róma|Rómát]] és [[Madrid]]ot megelőzve).
Berlin lakossága [[1870]] után kezdett rohamosan növekedni: [[1871]]-ben 824 580 fő, [[1892]] elején 1 624 313 fő volt. Az 1920-as években a növekedés felgyorsult, ami nagy mértékben az 1920-as Nagy-Berlin-Törvénynek köszönhető, melynek során több községet Berlinhez csatoltak és a város határai kiterjedtek. A lakosságszám a [[II. Világháború]] kitörése előtt érte el a maximumot, a majdnem 4,5 millió főt. A háború alatt a lakosság száma 3 milló alá zuhant, majd az 1950-es évektől kezdve folyamatosan 3,1 és 3,5 millió fő között ingadozik (lásd ábra). A város lakosainak összetételére jellemző, hogy a Német Ujraegyesülés (1991) óta a várost 1,7 millió lakos hagyta el és 1,8 millió új lakos költözött be. 2004-ben pl. 115.267 ember költözött Berlinbe, köztük 42.063 külföldről. Ugyanebben az évben 113.581 berlini lakos hagyta el a várost, közülük 31.244 költözött külföldre.<ref>Statistisches Bundesamt: Statistisches Jahrbuch 2005 für die Bundesrepublik Deutschland</ref>
Berlin történelme során mindig vonzotta a bevándorlókat és nyitott volt irányukban. A legelső csoportos bevándorlás a 17. sz. végén történt Franciaországból, amikor [[Frigyes Vilmos]], a "nagy választófejedelem" mintegy 20.000 [[hugenotta]] menekült letelepedését engedélyezte. A "réfugiés" azonnal polgárjogot kaptak, szabad vallásgyakorlást biztosítottak számukra és szabadon használhatták a francia nyelvet. A legtöbb hugenotta a Friedrichstadtban telepedett le, a mai [[Gendarmenmarkt]] környékén. Első templomuk, a Francia Dóm is a Gendarmenmarkton található és fontos turisztikai látványosság. Habár a hugenották azóta teljes mértékben integrálódtak, a hugenotta, azaz francia kultúrális befolyás hatása mindmáig érezhető a város életében. A 19. sz. második felétől egyre fontosabb a [[szláv]] bevándorlás is. A II. Világháború után egyre több "vendégmunkás" ékezett Nyugat-Berlinbe többek között Dél-Európából és [[Törökország]]ból és szerződéses dolgozó [[Vietnám]]ból Kelet-Berlinbe. Berlinben található, 200.000 fővel a világ legnagyobb török közössége Törökországon kívül. 1990 után ujabb bevándorlási hullám jelent meg legfőképpen Oroszországból, ahonnan egykori német kisebbségiek illetve leszármazottjaik valamint zsidók telepedhedtek le Berlinben.
Berlin a II. Világháború óta különös politikai helyzete és a szabad kultúrális élete miatt fontos célvárosnak számitott és számít ma is Németországon belül. Mivel Nyugat-Berlin nem tartozott a legbiztonságosabb tartományok közé (minden oldalról a Fallal volt körülvéve), a bevándorlást a nyugat-német kormány folyamatosan szubvencionálta, többek között azzal, hogy a nyugat-berlini férfiaknak eltörölte a sorkatonasági kötelezettséget. Ennek következtében a 60-as, 70-es évektől egyre több alternatív (68-as) fiatal költözött Nyugat-Berlinbe, ahol Európa egyik legszabadabb alternatív szubkultúrája alakult ki.
===Vallás===
[[Image:Berliner Dom Spreeinsel.jpg|thumb|A [[Berlini Dóm]] a [[Spreesziget]]en]]
Berlin lakosainak 59%-a vallja magát [[ateista|ateistának]], 22%-a [[evangélikus]] (lutheránus), 9%-a [[katolikus]], 2,7%-a tartozik más keresztény egyházhoz. A lakosság 6,2%-a tekinti magát [[iszlám]] vallásúnak, 0,35%-a zsidó vallásúnak és 0,2%-a buddhistának.<ref>[http://www.statistik-berlin.de/pms2000/sg09/2005/05-04-26.html Weniger als die Hälfte aller Berliner ist religiös gebunden], Statistisches Landesamt, 2007 június 17.</ref>
===Dialektus===
A ''Berlinisch'' vagy ''Berlinerisch'' egy dialektus, melyet Berlinben illetve Berlin környékén beszélnek. Nyelvészetileg a ''Berlinerisch'' ún. metrolektnek számít, azaz egy nagyvárosi nyelv, mely nem a helyi gyökerekből fejlődött ki, hanem különböző dialektusok egyvelegéből, melyet a Németország különböző részéről érkezett bevándorlók hoztak magukkal. Ennek során a ''Berlinerisch'' számtalan szót és kifejezést vett át más német dialektusokból valamint nyelvekből (pl. [[flamand]], [[jiddis]], [[francia]]). A ''Berlinerisch'' a történelem során inkább az egyszerű emberek nyelve volt, a műveltebb rétegek igyekeztek mindig [[Hochdeutsch]]ot beszélni. Az [[NDK]] idején ez megváltozott, az NDK fővárosának nyelve elterjedt a műveltebb rétegek körében is. Ma is megfigyelhető, hogy a város keleti felében a ''Berlinerisch'' elterjedtebb mint a nyugati városrészekben. A nem-berliniek vagy az újonann érkezettek jellemzően átvesznek szavakat és kifejezéseket a ''Berlinerischből'', de a dialektus folyamatos használatát továbbra sem tekintik választékosnak.
==Története==
|