„Berlin” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Huckleberry (vitalap | szerkesztései)
Huckleberry (vitalap | szerkesztései)
121. sor:
 
==Lakossága==
[[Image:Berlin Einwohnerentwicklung 1880 2006.jpg|thumb|Berlin lakosságszámának változása 1880 és 2006 között]] Berlin 3,4 millió lakosával Németország legnépesebb városa, messze megelőzve a második és harmadik [[Hamburg]]ot és [[München]]t, melyek együttvéve sem érik el Berlin lakosainak számát. A Berlin-Brandenburg régió 5,9 millió lakost számlál és ezzel a második legnagyobb Németországban a Rhein-Ruhr vidék után.
Lakossága különösen [[1870]] óta rohamosan növekszik. [[1871]]-ben 824 580 fő, [[1892]] elején 1 624 313 fő volt. Legnagyobb részük evangélikus (lutheránus) (1 352 559 fő), kisebb részük római katolikus (135 407 fő) és izraelita (79 286 fő).
 
Lakosságszámát tekintve Berlin az EU második legnagyobb városa ([[London]] után és [[Párizs]]t, [[Róma|Rómát]] és [[Madrid]]ot megelőzve).
 
Berlin lakossága [[1870]] után kezdett rohamosan növekedni: [[1871]]-ben 824 580 fő, [[1892]] elején 1 624 313 fő volt. Az 1920-as években a növekedés felgyorsult, ami nagy mértékben az 1920-as Nagy-Berlin-Törvénynek köszönhető, melynek során több községet Berlinhez csatoltak és a város határai kiterjedtek. A lakosságszám a [[II. Világháború]] kitörése előtt érte el a maximumot, a majdnem 4,5 millió főt. A háború alatt a lakosság száma 3 milló alá zuhant, majd az 1950-es évektől kezdve folyamatosan 3,1 és 3,5 millió fő között ingadozik (lásd ábra). A város lakosainak összetételére jellemző, hogy a Német Ujraegyesülés (1991) óta a várost 1,7 millió lakos hagyta el és 1,8 millió új lakos költözött be. 2004-ben pl. 115.267 ember költözött Berlinbe, köztük 42.063 külföldről. Ugyanebben az évben 113.581 berlini lakos hagyta el a várost, közülük 31.244 költözött külföldre.<ref>Statistisches Bundesamt: Statistisches Jahrbuch 2005 für die Bundesrepublik Deutschland</ref>
 
Berlin történelme során mindig vonzotta a bevándorlókat és nyitott volt irányukban. A legelső csoportos bevándorlás a 17. sz. végén történt Franciaországból, amikor [[Frigyes Vilmos]], a "nagy választófejedelem" mintegy 20.000 [[hugenotta]] menekült letelepedését engedélyezte. A "réfugiés" azonnal polgárjogot kaptak, szabad vallásgyakorlást biztosítottak számukra és szabadon használhatták a francia nyelvet. A legtöbb hugenotta a Friedrichstadtban telepedett le, a mai [[Gendarmenmarkt]] környékén. Első templomuk, a Francia Dóm is a Gendarmenmarkton található és fontos turisztikai látványosság. Habár a hugenották azóta teljes mértékben integrálódtak, a hugenotta, azaz francia kultúrális befolyás hatása mindmáig érezhető a város életében. A 19. sz. második felétől egyre fontosabb a [[szláv]] bevándorlás is. A II. Világháború után egyre több "vendégmunkás" ékezett Nyugat-Berlinbe többek között Dél-Európából és [[Törökország]]ból és szerződéses dolgozó [[Vietnám]]ból Kelet-Berlinbe. Berlinben található, 200.000 fővel a világ legnagyobb török közössége Törökországon kívül. 1990 után ujabb bevándorlási hullám jelent meg legfőképpen Oroszországból, ahonnan egykori német kisebbségiek illetve leszármazottjaik valamint zsidók telepedhedtek le Berlinben.
 
Berlin a II. Világháború óta különös politikai helyzete és a szabad kultúrális élete miatt fontos célvárosnak számitott és számít ma is Németországon belül. Mivel Nyugat-Berlin nem tartozott a legbiztonságosabb tartományok közé (minden oldalról a Fallal volt körülvéve), a bevándorlást a nyugat-német kormány folyamatosan szubvencionálta, többek között azzal, hogy a nyugat-berlini férfiaknak eltörölte a sorkatonasági kötelezettséget. Ennek következtében a 60-as, 70-es évektől egyre több alternatív (68-as) fiatal költözött Nyugat-Berlinbe, ahol Európa egyik legszabadabb alternatív szubkultúrája alakult ki.
 
===Vallás===
[[Image:Berliner Dom Spreeinsel.jpg|thumb|A [[Berlini Dóm]] a [[Spreesziget]]en]]
 
Berlin lakosainak 59%-a vallja magát [[ateista|ateistának]], 22%-a [[evangélikus]] (lutheránus), 9%-a [[katolikus]], 2,7%-a tartozik más keresztény egyházhoz. A lakosság 6,2%-a tekinti magát [[iszlám]] vallásúnak, 0,35%-a zsidó vallásúnak és 0,2%-a buddhistának.<ref>[http://www.statistik-berlin.de/pms2000/sg09/2005/05-04-26.html Weniger als die Hälfte aller Berliner ist religiös gebunden], Statistisches Landesamt, 2007 június 17.</ref>
 
===Dialektus===
A ''Berlinisch'' vagy ''Berlinerisch'' egy dialektus, melyet Berlinben illetve Berlin környékén beszélnek. Nyelvészetileg a ''Berlinerisch'' ún. metrolektnek számít, azaz egy nagyvárosi nyelv, mely nem a helyi gyökerekből fejlődött ki, hanem különböző dialektusok egyvelegéből, melyet a Németország különböző részéről érkezett bevándorlók hoztak magukkal. Ennek során a ''Berlinerisch'' számtalan szót és kifejezést vett át más német dialektusokból valamint nyelvekből (pl. [[flamand]], [[jiddis]], [[francia]]). A ''Berlinerisch'' a történelem során inkább az egyszerű emberek nyelve volt, a műveltebb rétegek igyekeztek mindig [[Hochdeutsch]]ot beszélni. Az [[NDK]] idején ez megváltozott, az NDK fővárosának nyelve elterjedt a műveltebb rétegek körében is. Ma is megfigyelhető, hogy a város keleti felében a ''Berlinerisch'' elterjedtebb mint a nyugati városrészekben. A nem-berliniek vagy az újonann érkezettek jellemzően átvesznek szavakat és kifejezéseket a ''Berlinerischből'', de a dialektus folyamatos használatát továbbra sem tekintik választékosnak.
 
==Története==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Berlin