„Sellye” változatai közötti eltérés

Első ma ismert említése 1292-ben Sylle (e. Sőlle) néven történt. A pápai tizedszedők 1333-1335-ig tartó lajstromában szerepel a sellyei plébánia Dezső nevű papja, aki négy alkalommal szedett tizedet, azaz már önálló katolikus plébánia működött Sellyén.<ref name="katolikus"/> Az 1300-as években épült palánkvárral védték, amelyet 1532-ben aaz törökökoszmánok felgyújtottak és elfoglaltak, az ellenállás letörése végett. Ekkor ölték meg az utolsó ferences szerzetest is a helyi rendházban, és ettől az évtől egészen 1721-ig nem volt katolikus papja Sellyének.<ref name="katolikus">{{cite web |url=https://pecsiegyhazmegye.hu/de/aktualis/lelki-seta/4645-lelki-seta-a-sellyei-romai-katolikus-plebania-teruleten |title=Sellyei plébánia |work=pecsiegyhazmegye.hu}}</ref>

[[1526]] után Siklóst egyre erősebben fenyegette a török.<ref name="Siklóstörök">{{cite web |url=https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Siklos/pages/Siklos_evszazadai/009_Szita_Laszlo.htm |last=Szita |first=László |title=Siklós a török megszállás korában (1543-1686) |work=sulinet.hu |accessdate=20200328 |archiveurl=http://web.archive.org/web/20111209115437/http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Siklos/pages/Siklos_evszazadai/009_Szita_Laszlo.htm |archivedate=20111209}}</ref><ref name="Vonyó77">Vonyó, 2000, 77. o.</ref><ref>{{cite book |last=Fejes |first=J |year=1937 |title=Siklós multja |location=Siklós |pages=175}}</ref> A következő 15 évben négyszer vonult át a vármegyén aaz törökoszmán sereg. 1532. július 17-én [[Kőszeg]] felé haladva elfoglalták „Arsán és Siklós várát, továbbá Szercsianos (Szerecsen János) nevű bánnak várát is. Beren (Perényi) Péter nevű bánt viszont elfogták, és fogságba vetették.” Két nappal később „Kápolna várát Selje vára mellett”.<ref name="Siklóstörök"/><ref name="Vonyó77"/> Ekkoriban nem tartották meg a várakat, csak behódoltatták őket, és nem hagytak helyőrséget. 1537. január 7-én Matassy György kanizsai várnagy jelentette [[Nádasdy Tamás]]nak, hogy a törökök 250 paraszttal átkeltek a Dráván, és Siklós valamint Sellye környékén pusztítottak.<ref name="Siklóstörök"/><ref name="Vonyó77"/> 1540-ben ismét betörtek a vármegyébe a törökök és a Dráva mentén pusztítottak.<ref>{{cite book |first=Ferenc |last=Szakály |publisher=Pécs Története Alapítvány |year= 1999. |location=Pécs |title=A dél-dunántúli hadszíntér 1526-1543}}</ref><ref name="Siklóstörök"/>