„Létánfalva” változatai közötti eltérés

'''Létánfalva''' ({{ny-sk|Letanovce}}, {{ny-de|Lethensdorf}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Kassai kerület]] [[Iglói járás]]ában.

Területén már a történelem előtti időkben is éltek emberek. Megtalálták itt az újkőkor emberének nyomait éppúgy, mint a hallstatti és a puhói kultúrából származó maradványokat. A falut [[1250]]-ben ''"Lethon"'' néven említik először, a [[Szepesi vár]] uradalmához tartozott. [[1280]]-ban ''"Letun"'', [[1299]]-ben ''"Lapis Refugii"'', [[1307]]-ben ''"Lapis Leton"'', [[1319]]-ben ''"Locus Refugii seu Letenkew"'' alakban említik az írott források. [[1259]]-től a szepesi prépostság, [[1279]]-től a szepesi káptalan birtoka. [[1307]]-ben Jakab szepesi prépost a karthauzi rendnek adományozta, akik [[1299]]-től a közeli Menedékkőn kolostort építettek. [[1433]]-ban a kolostort a husziták felégették. [[1543]]-ban a kolostort a lőcseiek lerombolták és a falu újra a káptalané lett.

A 18. század végén [[Vályi András]] szerintígy ír róla: „''"LETHÁNFALVA. Lettendorf. Letanonce. Tót falu Szepes Várm. földes Urai a’ Szepesi Püspökség, és Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, nevezetesíti IVdik Béla alatt e’ Vármegye lakosainak, ide lett szaladások, a’ Tatárok elől: Ispotállya is vagyon, földgyének 1/3 része, réttyeinek pedig fele sovány, de más javai vannak."''”<ref>{{Vályi}}</ref>

2011-ben 2151 lakosából 1851 szlovák és 212 roma voltcigány.

* A [[Mindenszentek]] tiszteletére szentelt római katolikus temploma a [[13. század]]ban épült, a [[14. század]]ban gótikus stílusban építették át, végül a [[18. század]]ban barokkizálták.

* A [[Menedékkő]]n ({{Latinul|Lapis Refugii}}, {{Szlovákul|Kláštorisko}}) láthatók az egykori karthauzi kolostor romjai. A [[tatárjárás]] idején a hely [[Lőcse]] lakóinak nyújtott menedéket, elnevezése is innen ered. Első templomát is ekkor építették. A kolostort 1299-ben Jakab szepesi [[prépost]] alapította, s a [[karthauzi rend]]nek adományozta. Építését 1305-ben kezdték, s az első szerzetesek 1307-ben Konrád [[perjel|prior]] vezetésével költöztek be falai közé. 1330 körül bővítették. Az épületet fal vette körül, déli és északi részén kapukkal tagolva. 1433-ban a [[husziták]] felégették, két évtizeddel később pedig a cseh [[Jiskra János|Jiskra]] seregének esett áldozatul. A szerzetesek Lőcse városába menekültek, majd 1478-ban visszaköltöztek a helyreállított kolostorba. Ekkor egy sokszögzáródású szentéllyel épített kápolnával is bővítették. 1543-ban a [[Murányalja|Murány]] várát bitorló Basó Mátyás rablólovag dúlta fel. A karthauzi szerzetesek ekkor végleg elhagyták, rendtársaikhoz az északra fekvő [[Vöröskolostor]]ba menekültek rendtársaikhoz. Az elhagyott kolostort a lőcseiek lerombolták, nehogy rablólovagok fészkévé váljon, azóta rom.

* Itt született 1948-ban [[Michal Slivka (régész)|Michal Slivka]] középkoros és religionista régész.