„Budapest története” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Viröngy (vitalap | szerkesztései)
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 94.44.234.49 (vita) szerkesztéséről Lálálá9999 szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
128. sor:
[[1873]]. [[január 1.|január 1-jei]] hatállyal Pest, Buda és Óbuda egyesült ''Budapest'' néven. [[november 17.|November 17-én]] az új testület átvette az egyesített főváros irányítását.
 
Eközben a [[Széchenyi lánchíd]] pesti hídfőjének [[Árvízvédelmi fal|partfala]] és a [[Belgrád rakpart]] után, az [[1870 a jogalkotásban|1870. évi X. törvénycikk]]<ref>{{cite web |url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5416 |title=1870. évi X. törvénycikk a Duna-folyamnak a főváros mellett szabályozásáról s a forgalom és közlekedés érdekében Buda-Pesten létesitendőlétesítendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és e közmunkák végrehajtási közegeiről |publisher=www.1000ev.hu}}</ref> alapján 1871-1877 között a [[Duna]] belvárosi szakaszán mindkét oldalon kiépültek a rakpartok, a későbbi évtizedekben pedig a folyamszabályozáshoz kapcsolódó árvízvédelmi rendszer fővárosi védművei.<ref>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_vt_2005_becs/?pg=84&layout=s Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005) Vadas Ferenc: Duna-szabályozás és rakpartépítés Budapesten] - Hungaricana online archívum</ref>
 
Az egyre növekvő városban különösen a [[tömegközlekedés]] fejlesztésére kellett hangsúlyt fektetni. [[1874]]-ben adták át a [[Budapesti fogaskerekű vasút|fogaskerekű vasutat]], [[1877]]-ben megnyílt a [[Nyugati pályaudvar|Nyugati]], [[1884]]-ben pedig a [[Keleti pályaudvar]]. A kulturális élet is fellendült, szintén [[1884]]-ben adták át az [[Magyar Állami Operaház|Operaházat]] az [[Andrássy út]]on. [[1887]]-ben az országban elsőként, megindult a [[Budapest villamosvonal-hálózata|villamosközlekedés]]. Az [[1880-as évek]] elejéig folytatólagosan voltak számozva a házak egy-egy városrészen belül. A város képe látványosan megváltozott. Egyik évről a másikra nőttek ki a semmiből egész városrészek sokemeletes bérpalotákkal, üzletekkel, forgalmas utcákkal. A gyors növekedést sokan az amerikai fejlődéshez hasonlították, a külső [[Budapest VII. kerülete|Erzsébetváros]] egy részét például csak ''„Csikágó”'' néven emlegették a gyorsan felépülő amerikai [[Chicago]] szabályos háztömbjei és sakktáblaszerű utcahálózata miatt.