„Kollektivizálás Magyarországon” változatai közötti eltérés

Magyarországon[[Magyarország]]on a '''kollektivizálás''' a [[második világháború]] után – szovjet mintára – több hullámban folyt le; a nagybirtokrendszer felszámolását és a mezőgazdasági[[mezőgazdaság]]i termelésnek mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok, (a közbeszédben TSzTSZ-ek illetve TSZCS-k), illetve államitállami tulajdnútulajdonú gazdálkodó szervezetek, [[állami gazdaság]]ok keretében való újjászervezését célozta.

A '''kollektivizálás''' eredeti értelmében a közösségi tulajdonba vételre vonatkozik, azonban Magyarországon[[Magyarország]]on a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a paraszti magángazdaságok erőszakos felszámolását és területükből mezőgazdasági[[mezőgazdaság]]i nagyüzemek (termelőszövetkezet)<ref>Emellett léteztek ún. állami gazdaságok (ág), amelyek nem [[kollektivizmus|kollektivista]] alapon működő mezőgazdasági [[állami vállalat]]ok voltak.</ref> kialakítását jelenti. A kollektivizálás az egész országra kiterjedően 1948 után indult meg. Adminisztratív, kényszerítő eszközökkel (adminisztratív módszerek) vették rá a parasztokat arra, hogy adják be a földjüket a szövetkezetbe. A kollektivizálás 1948–1961 között a két nagyobb szakaszban zajlott le, amelynek során az ország területének 93%-a került [[állami tulajdon|állami]] vagy [[szövetkezeti tulajdon]]ba. Jogilag a föld korábbi tulajdonosáé maradt 1967-ig; ekkor az 1967. évi IV. törvény értelmében szövetkezeti tulajdonba került.

A kollektivizálás és az irreálisan magas [[közteher|közterhek]] nyomása miatt a parasztság tömegesen menekült el a mezőgazdaságból: kb. 300 ezren hagyták el hagyományos életkereteiket, és más területen kerestek megélhetést. Ennek következtében csak 1953-ban mintegy 1 millió hold [[termőföld]] maradt parlagon.<ref>[http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/kislex/kislexis.htm Kislexikon]</ref>

A '''termelőszövetkezet''' (röviden tsz, téesz) (egyfajta [[szövetkezet]], elsősorban [[mezőgazdaság]]i) kistermelők „önkéntes társulása”. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek (mgtsz) mellett léteztek kisipari termelőszövetkezetek (ktsz), ipari szövetkezetek (isz), és nem termelő, hanem [[kereskedelem|kereskedelmi]], fogyasztási [[ÁFÉSZ|áfész]]ek is.