„Szentendre” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
164. sor:
Az [[Budapest III. kerülete|Budapest III. kerületében]] a [[Flórián tér]]től induló 11-es főút az 1970-es és az 1980-as években szélesedett ki a fővárosi [[szentendrei út]]i szakaszán a mai formájára és a kapott új, irányonként két forgalmi sávos nyomvonalat - a Dunakanyar gyorsabb megközelítése, valamint Békásmegyer, Budakalász és Szentendre tehermentesítése céljából - a [[csillaghegy]]i Czetz János köz és a szentendrei Kalászi út, továbbá a Duna korzó déli vége és az Ady Endre út között.
A Dunakanyar körút a történelmi belvárost és az addig főútvonalként funkcionált Duna korzót mentesíti az átmenő forgalom terhelése alól. A mai formájában a Szent László útig 1978-ra, az Ady Endre úti elágazásig - megközelítőleg -
[[Szentendre HÉV-állomás]] 1914-ben átadott régi kocsiszínjét az 1980 körül épült nagy kapacitású járműtelep üzembe helyezését követően felhagyták. A HÉV állomás környéke (Állomás tér) még előtte nyerte el a mai formáját. 1978-ban az új [[11-es főút (Magyarország)|Dunakanyar körút]] alatt a belváros felé vezető gyalogos aluljáró épült és a buszpályaudvar első ütemét is ekkor adták át.<ref>{{Az Oktogontól a Népligetig}}</ref> 1992-ben építették az állomás mai perontetőit és nyílt meg a felújított régi kocsiszínben a [[Városi Tömegközlekedési Múzeum]].
| |||