„Benkő András (zenetörténész)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
|háttérszín =
|kép = Benkő András zenetörténész.jpg
|képaláírás = Benkő András - kolozsvári zenetörténész, egyetemi docens , a zenetudományok doktora. (1923-2001)
|képméret =
|születési név =
33. sor:
Középiskolai tanulmányait Nagyenyeden kezdte, a Bethlen Kollégiumban (orgonatanára Szabó Géza), majd Kolozsváron, Domokos Pál Péter tanítóképző intézetében végezte (1944).
 
Felsőfokú zenei tanulmányok: Magyar Zene- és Színművészeti Főiskola (1946-19481946–1948), Magyar Művészeti Intézet (1948-19501948–1950) zenetanári, illetve orgona szakon, zenetanári diplomát a „G. Dima” Zenekonzervatóriumban szerzett (1951).
 
Pályáját tanársegédként kezdte a Magyar Művészeti Intézet zenetörténeti tanszékén (1949-19501949–1950), majd ettől az évtől a „G. Dima” Zeneakadémián tanársegéd, adjunktus, nyugdíjazásáig (1985) docens. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, illetve a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Vallástanár Fakultásán egyházzenei tárgyakat (egyházi ének, az egyházi ének tanításának módszertana, himnológia, egyházzene-történet) tanított (1990-19981990–1998).
 
1977 óta a zenetudományok doktora. Disszertációja: ''Bartók şi România'' (Bartók és Románia).
41. sor:
Zenetudományos munkássága főleg Erdély zenei múltjára, illetve a romániai magyar zene történetére összpontosított. Diákkora óta közölt zenepublicisztikát: hangverseny-beszámolói, kritikái, tájékoztató cikkei az Igazság, Utunk, A Hét, Művelődés hasábjain jelentek meg. Zenetörténeti dolgozatait a Korunk, NyIrK, Református Szemle, Magyar Egyházzene (Bp.) c. folyóiratban, valamint tanulmánykötetekben: Zenetudományi Írások, Zenetudományi Tanulmányok (Budapest), Lucrări de Muzicologie, Studii de muzicologie, Bartók Dolgozatok, Utunk Kodályhoz, Korunk Évkönyv stb. jelentek meg.
 
Ismeretlen adatokat tárt fel a [[16. század|XVI. század]]i [[Beszterce (település)|Beszterce]] zenei életéről, kéziratos énekeskönyveket ismertetett ([[Almási Sámuel]] gyűjteménye 1823-711823–71-ből, [[Csokonai Vitéz Mihály|Csokonai]]-dalok kolozsvári kéziratos gyűjteményekben, kéziratos halotti énekeskönyvek), feldolgozta [[Apáczai Csere János]], [[Bolyai János]], [[Seprődi János]] zenetudományi hagyatékát s [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Béla]] leveleit Constantin Brăiloiuhoz; elsőként írt életrajzi tanulmányt [[Veress Gábor (zenei szakíró)|Veress Gábor]]ról, elkészítette [[Lakatos István (zenetörténész)|Lakatos István]] [[zenetörténet]]i bibliográfiáját. ''Bartók Béla romániai hangversenyei'' (1970) c. könyvében a teljesség igényével méri fel a zongoraművész Bartók romániai hangversenyeinek sajtóvisszhangját. Később a zenei nyelv egyes kérdéseit kutatta (B-A-C-H motívum a kortárs zenében, a peon versláb előfordulása [[Ludwig van Beethoven|Beethoven]]nél, hangkészletproblémák).
 
A rendszerváltás után elnöke volt a Romániai Magyar Zenetársaságnak (1989-19911989–1991) és egyik előadója a kolozsvári Bolyai Szabadegyetemnek (1991).
 
== Művei ==
*Kötetei: ''Bartók Béla romániai hangversenyei'' (1970) c. könyvében a teljesség igényével méri fel a zongoraművész Bartók romániai hangversenyeinek sajtóvisszhangját. ''A Bolyaiak zeneelmélete'' (1975). ''Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése'' (1974, szerkesztés, társzerző: Lakatos István és Almási István). ''Zenei kislexikon'' (Kriterion, Bukarest, 1986) — mintegy 6.000 információval segíti a gyors tájékozódást. ''Az egyházi ének története'' (Kolozsvár, 1994): elsősorban vallástanár jelöltek és a kántorképző főiskola hallgatói számára az egyházi zene szempontjából kíséri figyelemmel és vázolja a református himnológia fejlődését. ''Zoltán Aladár'' (Mentor, Marosvásárhely, 1996) ''Mondjatok dicséretet'' (Kolozsvár, 2000). (A kötet első része az 1994-es kötet bővített változata). ''Márkos Albert'' (kézirat) ''Lakatos István'' (kézirat)
*Főiskolai jegyzetek: ''Az egyetemes zene története'' (I-IIII–III. kötet) sokszorosítva, a IV. kötet kézirat.
* ''Bartók Béla romániai hangversenyei. 1922–1936''; Kriterion, Bukarest, 1970
*Összeállította Seprődi János, Lakatos István, Zoltán Aladár, Márkos Albert könyvészetét (ebből a könyvészeti anyagból mintegy négyezer címet tett közzé). Közölt Bethlen Gábor, Bartók Béla, Kodály Zoltán és George Breazul kiadatlan leveleiből. ''Kórusaink történetéből'' c. sorozatát a Kolozsvári Rádió közvetítette. Írott változatát a Művelődés közölte.
* ''Az egyetemes zene története. 1. köt. Az ősközösségtől a reneszánszig''; "G„G. Dima"Dima” Zeneművészeti Főiskola, Kolozsvár, 1973
*''A Bolyaiak zeneelmélete. Bolyai Farkas Zenészeti dolgozata. Bolyai János Muzsika-tana''; Kriterion, Bukarest, 1975
*''Zenei kislexikon. 1.''; szerk. Benkő András; Kriterion, Bukarest, 1985 ''(Kriterion kézikönyvek)''
72. sor:
*A Magyar Köztársaság Érdemrendjének kiskeresztje (1999)
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}