„Andrássy Kálmán” változatai közötti eltérés

a
nowiki ki, helyesírási hibák jav.
a (nowiki ki, helyesírási hibák jav.)
 
 
== Élete ==
1852. október 13-án, egy szerdai napon született a Tokaj-hegyaljai [[Tarcal (település)|TarcalTarcalon]]<nowiki/>on. Apai ágon az 1649-ben nemesi rangra emelt [[Andrássy család (tarcali)|Andrássy család]] leszármazottja. Apja, István helyi földbirtokos, anyja, Miklós Judit háztartásbeli volt.<ref>https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-RSRK-K?i=165&cc=1858355</ref>
 
Gyermekkorát szülővárosában töltötte, ahol mély, [[Kálvinizmus|református]] neveltetésben részesült. AAz elemi iskola elvégzése után, feltehetőleg nagybátyja, Czike István kenézlői plébános nyomására tanulmányait a Sárospataki Református Teológiai Akadémián folytatta, ahol 1876-ban szerezte meg a diplomáját. A lediplomázást követően a nyírségi [[Őr]] településen káplánkodott.<ref>http://digit.drk.hu/?m=lib&book=3&p=82</ref> Tisztsége által a helyi közéletben érvényesülve jó kapcsolatot ápolt a helyi földesúrral, ''bicskei'' és ''császári'' Komoróczy Istvánnal, aki neki adta lánya, Ilona kezét.<ref>https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-MG9T-JY?i=451&cc=1858355&cat=185264</ref> A mennyegzőtmenyegzőt követően, 1879. októberében [[Buj (Magyarország)|Buj]] község lelkésze lett. 1914-ben a tiszántúli egyházkerület tanácsbíróvá, majd 1917-ben zsinati póttaggá választotta.
 
Egyházi karrierjének felfelé ívelésével szinkronban haladt irodalmi pályafutása is. A [[Magyar Protestáns Irodalmi Társaság]] rendes tagja volt, ahol komoly vallás- és társadalomfilozófiai műveltségre tett szert. Írásait a ''[[Nyírvidék]]'', a [[Protestáns Egyházi és Iskolai Lap|''Protestáns egyházi és iskolai'' ''lap'']], és ''Élet világossága'' című folyóiratokban jelentette meg, olykor ''Adorján Balázs'' vagy ''Soós Lajos'' álnéven. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság rendes tagja volt. A környéken végzett falukutatással foglalkozó dolgozataira [[Borovszky Samu]] történész és [[Darányi Ignác (politikus)|Darányi Ignác]] földművelésügyi miniszter is hivatkoztak publikációikban.<ref>Sárospataki Református Lapok, 1937, 32. évfolyam, 19. szám</ref>
 
A magyarságban való megújulás és a népi szociális politika, kultúra megvalósításában gondolkozott. Mint tanfelügyelő, részt vett a helyi oktatási életben, s az Egyesült Államokban tanuló fia hatására amerikai stílusú iskolát hozott létre Bujon, valamint szorgalmazta a helybeli felnőttoktatást is.<ref>Nyírvidék, 1923. július 11., 154. szám 2–3. oldal</ref><ref>Sárospataki Református Lapok, 1918. július 14–21. 145–147. oldal</ref>
 
Felesége, Komoróczy Ilona volt a tarcali óvoda alapításának kieszközölője,<ref>Zemplén. 29. évfolyam, 9. szám. 1898. február 27. II. melléklet.</ref> de lányaikkal közreműködtek a térség más kulturális és karitatív programjaiban is. Fiuk, ifj. Andrássy Kálmán továbbvitte apja hivatását. Külföldi tanulmányait elvégezve a pennysylvania-ipennsylvaniai Windberben helyezkedett el, mint plébános, végül azonban szülőhazáját választva a hajdúsági Tégláson folytatta karrierjét.<ref>Nagykálló és Vidéke, 1913. április 27., 15. évfolyam, 17. szám. 3 oldal.</ref>
 
52 éve volt Buj egyházi elöljárója, mikor 1931-ben nyugállományba lépett. Munkásságáért a magyar állam a [[Ferenc József-rend]] lovagkeresztjével tüntette ki.<ref>Nyírvidék, 1937. április 8., 5. évfolyam, 77. szám</ref> A köztiszteletben álló lelkész 85 évesen hunyt el végelgyengülésben, 1937. április 1-jén.