„Mikola Petrovics Szjuhaj” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
36. sor:
1898-ban született Alsókalocsa ''Szuhar'' nevű településrészén. Iskolába nem járt, alkalmi munkákból élt. 1917-ben behívták katonának az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] hadseregébe, a magyar hadsereg 85-ös balassagyarmati ezredéhez került lövésznek. Onnan a frontra küldték, útközben azonban megszökött. Alsókalocsán elfogták és visszaküldték az alakulatához. Onnan azonban újra megszökött és a háború végéig az Alsókalocsa környéki erdőkben bujkált, így az [[első világháború]] harcaiban nem vett részt.
A bujkáló Szjuhaj elfogására indítottt akcióban két csendőrt lőtt le. Az időközben román, majd később csehszlovák fennhatóság alá került Alsókalocsa környékén további összetűzései voltak az aktuális állam hatóságaival. A környékbeli személyek, főleg zsidó vándorkereskedők ellen elkövetett gyilkosságokkal a csehszlovák csendőrség elsősorban Szjuhajt gyanúsította. Lopás vádjával letartóztatták és börtönbe zárták. Felesége azonban két tehén árának megfelelő pénzzel megvesztegette a csendőröket és sikerült kiszabadítania. Később újabb kereskedőket raboltak ki és gyilkoltak meg, ezek elkövetésével is Szjuhajt gyanusította a cseh rendőrség.
1921 tavaszán öccs, Juraj (vagy Jurij) is csatlakozott a bujkáló MIkolához. 1921. május 21-én Suhaj leőtte Oldřich Hrabal csendőrőrmestert. A gyolkosság után a cseh hatóságok háromezer koronás jutalmat, a helyi zsidó közösségek pedig további harmincezer koronát ajánlottak fel a kézrekerítéséért. Külön csehszlovák katonai egységet is vezényeltek Alsókalocsára a betyár felkutatására. Az elfogásukra tett erőfeszítések ellenére további rablásokat követtek el. Július elején további egy századnyi csendőr érkezett az elfogására. Végül saját társai végeztek vele. 1921. augusztus 16-án bandájának három tagja látogatta meg az erdőben bujkáló testvérekhez, majd a jutalom reményében mindkettőjüket baltával agyonverték. Végül a felajánlott jutalmakat nem fizették ki. Sírja az alsókalocsai temetőben található. Rajta egy felfordított, feneketlen vödör áll, amely a sírra helyezett gyertyákat óvja a széltől.
Mikola megyilkolása után,1921 decemberében született meg Anna nevű lánya, aki 2006-os haláláig Alsókalocsán élt (férje után Anna Stajerova néven). Suhaj betyár felesége, Erzsike később összeházasodott korábbi szomszédukkal, egy Derbak nevű emberrel. Erzsike 1988-ban hunyt el.
Alsókalocsán Suhaj betyár a helyi turizmus egyik szimbolikus alakja. Suhaj betyár nagyméretű szobra áll a 2007-ben megnyitott Sztare szelo skanzen bejáratánál. 2015-ben [[Mihail Kolodko|Mihajlo Kolodko]] ukrán szobrász miniatür szobrot készített Suhaj betyárról, amelyet [[Ungvár|Ungváron]] az Olbracht utcában, a Pid zamkom kávézó bejáratánál található korláton helyezett el.<ref>{{Cite web |title=Миколу Шугая тепер можна побачити і в Ужгороді (ФОТО) |url=http://rionews.com.ua/mixed/photoreportage/now/n1532154349 |work=rionews.com.ua |accessdate=2021-12-02}}</ref>
== Jegyzetek ==
| |||