„Ambrozovics Dezső” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
elavult alapértelmezett rendezési kulcs törlése (magyar személy, családnév 1 szó kötőjel, magyar ábécében nem szereplő betű és hamis digráf nélkül)
33. sor:
A budapesti egyetemen jogot végzett, majd [[ügyvéd]] lett Budapesten. Több újság és folyóirat munkatársa volt, 1885-től zene- és színikritikákat írt az ''Egyetértés'' című lapba, 1890–91-ben pedig a ''[[Zenevilág]]'' című lap főmunkatársa volt. 1890-től 1897-ig a ''[[Fővárosi Lapok]]'', 1891 és 1914 között pedig az ''[[Új Idők]]''nél volt alkalmazásban. 1898-tól 1909-ig a ''[[Műcsarnok (folyóirat)|Műcsarnok]]'' című lap szerkesztője volt.
 
Irodalmi munkássága ''[[A Hét (folyóirat, 1890–1924)|A Hét]]'', a ''Magyar Lányok'', a ''Művészet'' és az ''[[Ország-Világ]]'' című lapokhoz kötődik; tárcákat, verseket, novellákat jelentetett meg. Sokat fordított, elsősorban orosz irodalmi alkotásokat, [[Alekszandr Szergejevics Puskin|Puskin]], [[Ivan Szergejevics Turgenyev|Turgenyev]], [[Nyikolaj Vasziljevics Gogol|Gogol]], [[Lev Nyikolajevics Tolsztoj|Tolsztoj]], [[Anton Pavlovics Csehov|Csehov]] és [[Makszim Gorkij|Gorkij]] műveit, köztük az [[Anna Karenina (regény)Karenyina|''Anna KarenináKarenyinát''t]] (megjelent 1905-ben).<ref>[http://mek.niif.hu/02200/02228/html/04/315.html A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig / 52. A műfordítás-irodalom]</ref> Fordításai többnyire a ''[[Klasszikus Regénytár]]'' című sorozatban jelentek meg.
 
1899. december 4-én a Szent Anna rend III. fokozatának lovagjává választották [[Szentpétervár]]on.<ref>Szvitek Róbert József: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/FoliaHistorica_21/?pg=247&layout=s Ambrozovics Dezső, a művészetek pártfogója] Közread., bev. és jegyz. ell. Szvitek Róbert József. (Folia historica. 21. 1998/1999 (2000). 246., Jegyzetek)</ref>