„Csévi-barlang” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
61. sor:
Az 1941-ben kiadott ''Magyar turista lexikon''ban szó van arról, hogy a Pilis hegységben, Csévtől ÉK-re, a Basina-völgyben helyezkedik el a ''Csévi barlang''. Előcsarnokból és a hegytetőre kivezető, tág ágból áll. 1912-ben végeztek a barlangban ásatásokat, amelyek eredménytelenek voltak. Az 1941. évi ''Barlangvilág''ban meg van említve, hogy 1940-ben a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület Barlangkutató Szakosztály tagjai népszerűsítő barlangtúrákon és tanulmányutakon megtekintették pl. a ''Csévi barlang''ot. Az 1942. évi ''[[Barlangvilág]]''ban lévő és [[Wagner János (zoológus)|Wagner János]] által írt összefoglalásban az van írva, hogy a ''Csévi-barlang''ban előfordul az ''Oxychilus glaber Stud.'' nevű csiga. A Magyar Állami Földtani Intézet 1943. évi jelentésében szó van arról, hogy az ''Öregerdő'' Ny-i sziklái alatti csévi barlang környékén csak ritkán fordul elő kövület. Az ''Öregerdőhegy'' Ny-i oldalában, az Eszperantó-forrástól K-re helyezkedik el a ''Csévibarlang''.
 
Az 1948. évi ''[[Hidrológiai Közlöny]]''ben szó van arról, hogy a Pilis hegytől D-re, a Csévi-völgy felett 100 m magasan elhelyezkedő ''Csévi barlang'' kétségtelenül forrásbarlang. Már jórészt elpusztult és beszakadozott, a még megmaradt részében azonban jól megfigyelhetők a félgömb alakú hatalmas oldásformák. Ezt a barlangot tehát hévizek is alakíthatták. Az erózióbázis szintjéből utólag kiemelkedett a barlang, amely a hegység platója alatt kb. 30 m-rel van csak mélyebben. A [[Klotild-barlang]]ban az egykori vízkilépési nyomok nem annyira jellegzetesek, mint a ''Csévi barlang'' mellett lévő sziklafalakon.

Az 1948-ban kiadott, Szegő István által írt útikönyv szerint az Eszperantó-forrás felett lévő mélyútról látható a Csévi-barlang és a barlang messziről is észrevehető sziklái. A barlangot balról nagyon bozótos és nagyon meredek ösvényen lehet megkerülni, majd a barlang feletti kis platóra jutni. Érdemes leereszkedni az üreg tág, jól járható ágaiba és kapus csarnokába. A barlangtól meredek ösvényen lehet leereszkedni Csév felé. [[Kadić Ottokár]] 1952-ben befejezett kéziratából megtudható, hogy a ''Csévi átjáró'' Piliscsév szélén, a településtől ÉK-re, a Basina-völgy feletti dachsteini mészkő szirtben jött létre. A tág elülső üregrész hátra- és felfelé keskeny járatba megy át, amely felső nyílással végződik. A barlang tehát egy átjáróbarlang. Az Eszperantó-forrástól egy kanyargó gyalogút vezet fel a barlanghoz. Nem volt eredményes az üreg elülső részében végzett próbaásatás. A kézirat barlangra vonatkozó része 8 publikáció alapján lett írva.
 
Az 1953. évi ''Földrajzi Értesítő''ben publikált dolgozatban az olvasható, hogy a Nagy-Kopasz hegysorának Ny-i részén vannak a Pilis csoportban a legmagasabban lévő hegytetők, pl. a ''Csévi barlang'' feletti szirt. A ''Csévi barlang'' Piliscsévtől kb. ÉK-re lévő, Ny-ra néző meredek dachsteini mészkő sziklafalban, 350 m abszolút és 100 m relatív magasságban nyílik. A barlang nagyon pusztul, jobb oldali ága, amely régen kürtő volt, már be is omlott, és itt ki lehet menni a hegytetőre. Kb. 25 m-rel van csak lejjebb, mint az üreget hordozó és K felé kissé megbillent lapos mészkőhorszt teteje. A barlang a dachsteini mészkő 7ʰ19ʰ csapású és 45° dőlésű rétegei mentén van kioldva. Nincs benne cseppkőképződés.