„Weislich-barlang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
51. sor:
Az 1943. évi ''[[Barlangvilág]]''ban megjelent tanulmány szerint a Holdvilág-árok vízesésétől nem messze, a szakadék nyugati peremén van egy barlang, a Weislich-barlang és ezért lehet, hogy a vízesés alatt lévő két üreg, a [[Vízesés-alatti-barlang]] és az [[Y-ágú-barlang]] természetes eredetű. A Holdvilág-árok nyugati oldalában van barlang, jelenleg beomlott állapotban. A nép szerint a barlang elért a Kő-hegyig és egy Weiszlich, vagy Veiszlics nevű rablóvezér rejtekhelye volt, aki réme volt a vidék gazdagjainak, de a szegényeket nem bántotta. Az 1948-ban kiadott, Szegő István által írt útikönyvben az van írva, hogy a Holdvilág-árok sziklakatlana után lévő nagy sziklafal aljában, az úttól balra található egy barlang. A barlang a népmonda szerint egészen a Kő-hegyig nyúlik a hegység gyomrába és egykor Weiszlich rablóvezér rejtekhelye volt. A legújabb ásatások alapján az üreg szakrális hely volt. Még nincs megállapítva, hogy népvándorláskori vagy későbbi idők áldozati helye.
[[Kadić Ottokár]] az 1952-es kéziratában leírta a ''Holdvilág-sziklaüreg''et (Pomáz), másik nevén ''Weiszlics-barlang''ot. A kéziratban arról van szó, hogy az üreg Pomáz határában, a Holdvilág-árokban, a vízeséstől kissé feljebb, balra, andezittufa letörés alján helyezkedik el. Háromszög alakú bejárata néhány méterre lefelé, egy kis terembe vezet. Onnan a szabadba kürtő nyílik. A kürtőben lépcsőszerű kivájások vannak. A szájhagyomány szerint ebben az üregben tanyázott régen Weiszlics rablóvezér. Ma már el van tömődve legnagyobb része. Az ismertetés két irodalmi mű alapján lett írva. Az 1955. évi ''Természetjárás'' júliusi számában közölve lett, hogy a Stromfeld-emléktúra egyik állomása a Holdvilág-árok mellett található barlangnál volt, ahová a cikk szerzője, Tokaji Tibor és társai majdnem egyszerre érkeztek a Belkereskedelmi Tanulóiskola 22 tagú csapatával. Az 1955. évi ''Természetjárás'' decemberi számában meg van említve, hogy a Holdvilág-árok mélyén, közel a nagy zuhataghoz van egy félig mesterséges barlang, amely a hiedelem szerint régen zsiványtanya volt.▼
[[Fájl:Weislich-barlang bejárat2.jpg|bélyegkép|262px|<center>A Weislich-barlang bejárata</center>]]
▲[[Kadić Ottokár]] az 1952-es kéziratában leírta a ''Holdvilág-sziklaüreg''et (Pomáz), másik nevén ''Weiszlics-barlang''ot. A kéziratban arról van szó, hogy az üreg Pomáz határában, a Holdvilág-árokban, a vízeséstől kissé feljebb, balra, andezittufa letörés alján helyezkedik el. Háromszög alakú bejárata néhány méterre lefelé, egy kis terembe vezet. Onnan a szabadba kürtő nyílik. A kürtőben lépcsőszerű kivájások vannak. A szájhagyomány szerint ebben az üregben tanyázott régen Weiszlics rablóvezér. Ma már el van tömődve legnagyobb része. Az ismertetés két irodalmi mű alapján lett írva. Az 1955. évi ''Természetjárás'' júliusi számában közölve lett, hogy a Stromfeld-emléktúra egyik állomása a Holdvilág-árok mellett található barlangnál volt, ahová a cikk szerzője, Tokaji Tibor és társai majdnem egyszerre érkeztek a Belkereskedelmi Tanulóiskola 22 tagú csapatával. Az 1955. évi ''Természetjárás'' decemberi számában meg van említve, hogy a Holdvilág-árok mélyén, közel a nagy zuhataghoz van egy félig mesterséges barlang, amely a hiedelem szerint régen zsiványtanya volt.
Az 1967-ben napvilágot látott ''Pilis útikalauz'' című könyvben az van írva, hogy a Nagy-Csikóvár oldalába mélyülő Holdvilág-árok vízesése közelében több üreg figyelhető meg. A szakadék nyugati peremén, a hegy oldalában egy nagy, körülbelül 20 méter magas, andezittufa sziklafal alján háromszög alakú nyílás vezet a ''Weiszlich-barlang''ba, amely a néphiedelem szerint Weiszlich rablóvezér rejtekhelye volt. A bejáraton át függőleges aknába lehet jutni, amely kis terembe vezet, ahonnan hirtelen töréssel egy másik meredek akna nyílik a szabadba. Az üregben sok helyen figyelhető meg az emberi kéz munkája, tágítás, lépcsőszerű kivájások formájában. A barlang, ha volt is eredetileg természetes ürege, mai formájában jórészt mesterséges.
[[Fájl:Weislich-barlang, az akna bejárat kívülről.JPG|bélyegkép|262px|balra|<center>A Weislich-barlang kürtőjének bejárata kívülről egy kővel volt eltorlaszolva</center>]]▼
Az 1971. évi ''[[Archaeologiai Értesítő]]''ben lévő, Erdélyi István által írt tanulmányban szó van arról, hogy a Holdvilág-árokban található Nagy-szikla jobb oldali hátsó falából merőlegesen kiálló sziklafalba lett bemélyítve egy teljes egészében emberkéz által vágott barlang háromszögre emlékeztető alakú bejárata. Az üreg mélyére nagy lépcsőfokokon lehet lemenni, majd keskeny folyosón keresztül elérhető egy nagyobb helyiség. Majdnem téglalap alakú ez a helyiség, amelynek túlsó végéből kürtő vezet fel a hátsó sziklafal felső pereméig. Régen a kürtő felső nyílásánál sziklatömbök sorakoztak, ezért egy kis folyosóba torkollott a kürtő. Később ezeknek a sziklatömböknek egy része lehullott az előtérre. A legutoljára leesett sziklatömb a második világháború utáni években hullott le.
A kürtő alsó végénél néhány rovásjel figyelhető meg. A kürtő felső végébe, melyet Sashegyi Sándor vasajtóval zárt le az általa végzett ásatás után, felelőtlen kirándulók (a vasajtót letépve) egy sziklatömböt gurítottak. A kijutást régen a faragott kürtő belső falán kialakított három mélyedés könnyítette meg. Erdélyi Istvánék az 1960-as években végzett feltárások során elkészítették a kürtő aljánál található rovásjelek gipszmásolatait. Itt 5 rovásjel van, amelyek egyszerű jelek kettő kivételével. Jellegük és állapotuk miatt nem úgy tűnik, hogy modern vésetek, de mégsem járt sikerrel megfejtésük. Erdélyi Istvánék találtak a Nagy-szikla barlangküszöbének előterében egy vas csatfibulát. Ez a csatfibula típus valószínűleg a honfoglalás utáni évszázadban is használatban volt. A publikációba bekerült a felső barlang bejárata előtti részen talált csatfibula fényképe.
▲[[Fájl:Weislich-barlang, az akna bejárat kívülről.JPG|bélyegkép|262px|balra|<center>A Weislich-barlang kürtőjének bejárata kívülről egy kővel volt eltorlaszolva</center>]]
A Holdvilág-árok tárói valószínűleg fémbányászat nyomai. Magnezitben gazdag tufa volt az az anyag, amely itt bányászva lett minden bizonnyal a korai középkorban. A tufából iszapolással nyerték ki a magnezitet, majd kohósítással dúsították. Valószínűleg a közelben lévő Kovácsin fel is lett dolgozva az anyag. Az 1951-ben végzett vizsgálat szerint a mágnesvastartalom átlagban 2%, de néhány kis kiterjedésű helyen valószínűleg sokkal több. Az analízis kimutatott nyomokban nikkelt is. Részletesen át kellene vizsgálni, valamint össze kellene hasonlítani a telkibányai és a zalatnai emlékekkel a Holdvilág-árok bányászati emlékeit. Bányatörténeti, kohászattörténeti szempontból lenne legfontosabb a Holdvilág-árokban lévő emlékek további kutatása. A kovácsolás, a kohászat a honfoglalás korában és a koraközépkorban a titkokkal övezett mesterségek közé tartozott. Valószínűleg az sem véletlen, hogy ez az emlékcsoport éppen Kurszán, a szent fejedelem nemzetségének birtokán van. A tanulmányban látható a Nagy-szikla barlangjának alaprajz térképe, amelyet Wolsky M. készített.
Az 1974-ben napvilágot látott ''Pilis útikalauz'' című könyvben, a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjainak jegyzékében (19–20. old.) meg van említve, hogy a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjai között van a ''Weiszlich-barlang''. A Visegrádi-hegység barlangjait leíró rész ''Weiszlich-barlang''ról szóló leírása megegyezik az 1967-ben kiadott útikalauz Weislich-barlangot bemutató leírásával. Az 1976-ban befejezett ''Magyarország barlangleltára'' című kéziratban az olvasható, hogy a Visegrádi-hegységben és a Pilis hegységben, Pomázon elhelyezkedő ''Weiszlich-barlang'' további nevei ''Holdvilágárok-barlangja'' és ''Remete-barlang''. A Nagy-Csikóvár csúcsától DNy-ra 800 m-re, a Holdvilág-árokban, kb. 350 m tszf. magasságban van bejárata. A vízeséstől felfelé haladva bal kéz felé, sziklaletörés alján nyílik. Legalábbis részben mesterséges üreg, amelynek kürtője van. A Magyar Nemzeti Múzeum ásatott benne. A kézirat barlangra vonatkozó része 3 irodalmi mű alapján lett írva.
[[Fájl:Weislich-barlang kürtőnyílás1.jpg|bélyegkép|262px|<center>A Weislich-barlang felszínre nyúló kürtője</center>]]
A [[Bertalan Károly]] és [[Schőnviszky László]] által összeállított, 1976-ban megjelent [[Bibliographia spelaeologica hungarica|''Magyar barlangtani bibliográfia'' barlangnévmutatójában]] meg van említve az üreg két külön üregként. Az egyik üreg, talán szénkutató tárna a Pilis hegységben van és ''Holdvilág-árki-sziklasir''nak van nevezve. A barlangnévmutatóban meg van említve 2 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak ezzel a nevű üreggel. Az 1941. évi 9. számú tétel nem foglalkozik vele, az 1941. évi 10. számú tétel foglalkozik vele. A Pilis hegységben lévő másik, mesterségesen kiszélesített barlangnak ''Holdvilág-árok-barlangja'' a neve és ''Weiszlich-barlang'' a névváltozata. A barlangnévmutatóban fel van sorolva 4 irodalmi mű, amelyek ezzel a nevű üreggel foglalkoznak.
72 ⟶ 74 sor:
Az 1980. évi [[Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről|''MKBT Beszámoló''ban]] megjelent a Békásmegyeri Barlangkutató Csoport 1980. évi jelentése, amely szerint 5 kaptárfülke van befaragva a két nyílású (kürtős) ''Weiszlich-barlang'' alsó bejárata előtti meredek sziklafalba, ember által jelenleg nem elérhető magasságban. A ''Weiszlich-barlang'' mesterségesen kifaragott üregrendszer. Az üreg előtti terület szemmel láthatóan egy nagy berogyás eredménye, amely valószínűleg azt bizonyítja, hogy alatta régen a Weislich-barlanggal összefüggő üregrendszer volt. Egy Krisztus monogram (Krisztus nevének görög kezdőbetűi) található a ''Weiszlich-barlang'' feletti részen. A Weislich-barlang és a Karolina-árok között lévő hegyoldalban van egy kaptárfülke. A csoporttagok elképzelése szerint minden bizonnyal ugyanakkor hozták létre a három különálló, mesterséges üreget (Weislich-barlang, Vízesés-alatti-barlang és Y-ágú-barlang). Ezt jelzi az üregek azonos belmérete és az üregek kialakításának véséstechnikája.
[[Fájl:Weislich-barlang
A tagok még nem tudják megmagyarázni, hogy miért lettek kialakítva a mesterséges barlangokon kívül, szálkőzeten lévő, szabályos, kerek, nem mély, vízszintes lyukak, amelyek a Weislich-barlang előtti járószint felett, valamint a vízesésétől balra vannak. Ezekbe valószínűleg egy csigarendszer vízszintes tartógerendáinak végei lettek beágyazva, hogy az üregek készítésekor kitermelt kőzetet a felszínre lehessen szállítani. A vízesés környékének részletes megfigyelése alapján arra következtettek, hogy a Weislich-barlang és az attól légvonalban kb. 50 m-re, de alacsonyabban elhelyezkedő Vízesés-alatti-barlang egy egymással összefüggő üregrendszert képeztek. Eróziós pusztulás később szétválasztotta a két üreget.
78 ⟶ 80 sor:
Véletlenül felfedeztek egy 10 cm átlagvastagságú, több méter hosszan húzódó morzsalékos réteget, amely két vulkáni réteg közé ágyazódott be. Ez a réteg másodlagos gyémántot (gránát) tartalmaz. A gránát színe barna, átmérője 2–3 m. Ebből kb. 20–25 db található 1 kg kőzetben. Az [[Y-ágú-barlang]] térd- és derékmagasságban kettészeli ezt a réteget. Az üreg mindkét ágában folytatódik a rétegvonal, sőt, az üregen belül több réteg is megfigyelhető, amelyek egymással párhuzamosak. Mivel keménysége miatt (az üveget karcolja) minden bizonnyal alkalmas díszítőelemnek és ipari felhasználásra, ezért lehet, hogy összefüggés van a mesterséges barlangok készítése és egy esetleges korabeli bányaművelés között. A Weislich-barlangban és a Vízesés-alatti-barlangban ugyan még nem kerültek elő ilyen rétegek, de nincsenek még teljesen feltárva ezek.
[[Fájl:Weislich-barlang
Az 1984-ben megjelent ''Magyarország barlangjai'' című könyv országos barlanglistájában szerepel az üreg a Szentendre–Visegrádi-hegység barlangjai között ''Weiszlich-barlang'' néven ''Remete-barlang'' és ''Holdvilágárok barlangja'' névváltozatokkal. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen az üreg földrajzi elhelyezkedése. Az 1986-ban napvilágot látott ''Magyarország régészeti topográfiája'' című könyvben az van írva, hogy a Holdvilág-árok egyik emlékcsoportja a mesterséges barlangokból áll. Ezek közül az egyik a Nagyszikla területén található. Kora középkori fémbányászat nyomainak véli Erdélyi István is a Holdvilág-árokban lévő tárókat (Weislich-barlang, [[Y-ágú-barlang]] és [[Vízesés-alatti-barlang]]).
84 ⟶ 86 sor:
[[Eszterhás István]] ''Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája'' című, 1989-ben készült kéziratában az olvasható, hogy a Visegrádi-hegységben, a 4900-as barlangkataszteri területen, Pomázon lévő ''Weiszlich-barlang'' másik neve ''Holdvilág-árok-barlangja'' és ''Remete-barlang''. A barlang andezittufában alakult ki és ismeretlen méretű. A listában meg van említve az a Magyarországon, nem karsztkőzetben kialakult, létrehozott 220 objektum (203 barlang és 17 mesterséges üreg), amelyek 1989. év végéig váltak ismertté. Magyarországon 7 barlang keletkezett andezittufában. Az összeállítás szerint [[Kordos László (geológus)|Kordos László]] 1984-ben kiadott barlanglistájában fel van sorolva 119 olyan barlang is, amelyek nem karsztkőzetben jöttek létre.
[[Fájl:
Az Eszterhás István által írt ''Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma'' című, 1993-ban készült kézirat szerint a Pomázon lévő ''Weislich-barlang'' andezitagglomerátumban lett kialakítva. A mesterségesen létrehozott, barlangnak nevezett üreg 47 m hosszú és 17,5 m függőleges kiterjedésű. Az összeállításban fel van sorolva az a Magyarországon, nem karsztkőzetben kialakult, létrehozott 520 objektum (478 barlang és 42 mesterséges üreg), amelyek 1993 végéig ismertté váltak. Magyarországon 53 barlang, illetve mesterségesen létrehozott, barlangnak nevezett üreg alakult ki, lett kialakítva andezitagglomerátumban. A Visegrádi-hegységben 5 mesterségesen létrehozott, barlangnak nevezett üreg lett kialakítva nem karsztkőzetben.
92 ⟶ 94 sor:
A 2001. november 12-én készült ''Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke'' című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a ''Weislich-barlang''. A barlangnévmutatóban fel van sorolva 37 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak az üreggel. A 364., a 366., a 398., a 458., a 498. és az 526. tételek nem említik, helyettük a 363., a 365., a 396., a 457., a 497. és az 525. tételek említik. A 39. számú munkában nincs említve.
[[Fájl:
A 2005-ben megjelent ''Magyar hegyisport és turista enciklopédia'' című könyvben található Holdvilág-árok szócikk szerint a Holdvilág-árok középső részén van a ''Weiszlich barlang'' és több más üreg. Szintén az árok alsóbb szakaszán lévő barlangban van egy ősemberi kultuszhely. A kiadványban önálló szócikke van az üregnek. A ''Weiszlik (Weiszlich)-barlang'' szócikk szerint a Weislich-barlang (Pilis hegység, Holdvilág-árok) a Visegrádi-hegységben található mesterséges üreg. A Holdvilág-árok időszakos vízesése felett, a látványos, faragott oldalú Nagy-sziklacsoportban nyílik. A két bejáratú és függőleges részekkel tagolt járat létrehozásának kora és rendeltetése ismeretlen. Alsó, 3 m magas, 2 m széles és háromszög alakú bejáratánál 8 kaptárfülke figyelhető meg. Régen vaslépések segítették a közlekedést az aknákban. Jelenleg egy hatalmas sziklatömb zárja le a felső bejáratát.
| |||