„Bekey-barlang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
48. sor:
A [[Természet Világa|''Természettudományi Közlöny'']] 1936. évi évfolyamában lévő és Jaskó Sándor által írt tanulmányban meg van említve, hogy a [[Pál-völgyi-barlang]] kőfejtőjében, illetve a Mátyás-hegy oldalában sok kisebb-nagyobb üreg nyílik a Pál-völgyi-barlangon kívül. A pálvölgy–rózsadombi barlangvidéken az egyes barlangok nem függnek össze egymással, a pál-völgyi barlangcsoportot a nagy távolságon kívül még a közbesüllyedt budai márga is elválasztja a Szemlő-hegy és Ferenc-hegy tömbjétől. A pál-völgyi barlangcsoport legmélyebb járatainak vízszintes feneke valószínűleg a 150–160 m tszf. magassági szintbe illeszkedik. A pálvölgy–rózsadombi barlangvidék barlangjainak egyik csoportja ([[Szemlő-hegyi-barlang]] és pál-völgyi barlangok) 170 m és 210 m tszf. magasság között alakult ki. A publikációban van egy földtani térkép, amely a pálvölgy–rózsadombi barlangvidéket mutatja be. A térképen látható a pál-völgyi barlangok bejáratainak és járatainak földrajzi elhelyezkedése. A térképen valószínűleg a Bekey-barlang is szerepel.
Az 1948-ban kiadott, Szegő István által írt útikönyvben lévő Pál-völgyi-barlang leírásban meg van említve, hogy a Pál-völgyi-barlang többi része: a ''Jordán'', a [[Bagyura-barlang|''Kőbánya-barlang'']], a [[Harcsaszájú-barlang|''Harcsa száj'']], a ''Fehérterem'' és a [[Hideglyuk-barlang|''Hideg-barlang'']] megtekintése csak nagyon gyakorlott turistáknak ajánlott.
[[Fájl:Pál-völgyi-barlang 004 a kőfejtő 1910 - Bekey I. G.jpg|bélyegkép|262px|<center>A Bekey-barlang bejáratának helyet adó kőbánya 1910-ben ([[Bekey Imre Gábor]] fényképe)</center>]]
| |||