„Legény-barlang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
135. sor:
Elképzelhető, hogy a közönséges, hideg karsztvíz mellett hévizek vagy langyos vizek is okozhattak itt oldást átmenetileg. Ezeken a barlangokon kívül több kisebb, főleg már elpusztult forrásbarlang ismert a Pilisszántói-kőfülke környékén, valamint a Pilis hegy másik oldalán lévő Leány-barlang és Legény-barlang környékén (Csévi-szirtek, klastromi szirtek). Ezen kívül sok helyen megvan a karsztvíz régi szivárgásának nyoma, ott, ahol szűkebb keresztmetszetű karsztvizes járatok sokasága nyílik a meredek sziklafalakon. Ezek a nyílások is pont a sziklafalak és a Leány-barlang, Legény-barlang és Pilisszántói-kőfülke környékén vannak. Ez a szintköteg, ahol a forrásbarlangok és régi vízkilépések találhatók, jelenleg 400–450 m tszf. magasságban és a legközelebbi völgyfenék felett 200–250 m-re van.
Az 1948-ban kiadott, Szegő István által írt útikönyvben az van írva, hogy a klastrompusztai menedékház után egy széles ösvény kezdődik, amely felvezet a Pilis hegy omladékos oldalában lévő szerpentineken a Legény-barlanghoz. A hatalmas bejáratú Legény-barlang (más néven ''Klapecbarlang'') több mint 6 m széles és majdnem 4 m magas. Hosszan és mélyen halad csarnoka befelé. Nagyon érdekes régészeti leletek kerültek elő a barlangban végzett ásatások során. A Legény-barlangtól É-ra 60 lépésre van a Leány-barlang bejárata, amely a Legény-barlangnál kisebb, de szintén tág bejáratú. Jó sziklamászási lehetőségeket nyújt a két barlang felett meredező Csévi-szirtek. A barlangokat jobbról megkerülve megközelíthető mászás nélkül is a szirttető.
Az 1953. évi ''Földrajzi Értesítő''ben lévő, [[Láng Sándor]] által írt tanulmányban szó van arról, hogy a Csévi-szirtek alatt elhelyezkedő nagykiterjedésű barlangok át vannak vizsgálva (Legény-barlang, Leány-barlang). A Pilis hegy Ny-i oldalán lévő Csévi-szirtek alatt van a Legény-barlang bejárata. Elülső része kb. 23 m hosszú, 6 m széles és 4 m magas. Nagyon fel volt töltve a barlang barlangi agyaggal, terra rossa-szerű üledékkel és mészkőtörmelékkel, de ezekből sok el lett távolítva az ásatásokkal. Csak hason csúszva lehetett benne közlekedni az ásatások előtt. A bejáratban lévő, mélyen fekvő vörös agyagból pleisztocén állatok csontjai kerültek elő, míg a felső fekete-szürke agyagban neolit, bronzkori és hallstatti kori ősemberleletek voltak. A barlang belső járatait mostanában Leél-Őssy Sándor tanulmányozta, aki ekkor felmérte a barlangot és tisztázta a genetikai kérdéseket. Ez volt a barlang első felmérése.
| |||