„Lőcse” változatai közötti eltérés

3 000 bájt hozzáadva ,  5 hónappal ezelőtt
Vályi & Fényes + jav. & kieg.
(Vályi & Fényes + jav. & kieg.)
 
== Fekvése ==
[[Eperjes (Szlovákia)|Eperjest]]ől {{szám|40|km}}-re nyugatra, a Lőcse -patak völgyében található.
 
== Nevének eredete ==
A Lőcse-patakról (szlovákul: ''Levoča)'' patakról kapta a nevét, amelynek partján fekszik. A [[szláv nyelvek|szláv]] ''levoča'' bal oldali (patakot) jelent. A név a szláv ''lev'' (= bal) melléknévből ered. A német ''Leutschau'' és a latin ''Leutsovia'' a magyarból való.
[[Fájl:Levoca old townhall.jpg|263px|bélyegkép|A lőcsei városháza]]
 
== Története ==
A területéről származó legrégibb régészeti leletek a [[9. század]]ból származnak. A Lőcsétől mindössze 7&nbsp;km-re fekvő [[Nemessány]] határában 9. századi [[Szláv népek|szláv]] erőd állt.<ref>„V chotári obce Nemešany ležiacej na styku Levočských vrchov a Hornádskej kotliny existovalo slovanské hradisko už z obdobia Veľkej Moravy (9. storočie)” – Výročná správa Obce Nemešany za rok 2013. 1.4. História obce.</ref>
A települést a [[12. század]]ban kezdték benépesíteni a [[szászok]], ez azonban nem a mai helyén állott, és a [[tatárjárás]]ban elpusztult. A mai várost a tatárok kitakarodása után a Menedékkőről visszatérő szepesi szászok alapították a [[Hernád (folyó)|Hernád]] lapályának jól védhető, kiemelkedő részén. Oklevélben [[1245]]-ben említik először. [[1271]]-ben már a szepesi városok szász tartományának fő helye, [[1772]]-ig a [[szepesi szász kamaragrófság]] székhelye. Falai a [[13. század]]ban épültek, majd a [[15. század|15]]–[[16. század]]ban alakították ki ma is látható védműveit, melyek 44 ha területet kerítenek be, és ezzel az ország legjelentősebb települései közé számított. [[1321]]-től árumegállító joga volt, majd [[1323]]-ban [[szabad királyi város]] lett. Kereskedelme fokozatosan nemzetközi méreteket öltött, fejlett kézműipara, vásárai voltak. [[1332]]-ben és [[1431]]-ben tűzvész pusztította. [[1440]] és [[1450]] között a [[husziták]] többször támadták a várost, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] innen indult kiűzésükre. [[1526]] után nagy szerepe volt a trónharcokban, majd a [[17. század]]i harcokban. A város már a [[16. század]] első felében [[Protestantizmus|protestáns]] hitre tért. Akkoriban közel száz évig folyt az ellenségeskedés a szomszédos [[Késmárk]]kal, ami fegyveres összetűzéssé is fajult. [[1550]]-ben és [[1599]]-ben újra tűzvész pusztította. [[1560]]-ban 2500, [[1622]]-ben 1600, [[1645]]-ben 2214 lakos hullt el a dühöngő [[pestis]]járványokban. [[1630]]-ban [[Breuer Lőrinc]] itt állította fel nyomdáját, mely [[1754]]-ig működött. Nyomdái és iskolái évszázadokig híresek voltak, számos neves személyiség tanított és tanult itt.
 
A települést a [[12. század]]ban kezdték benépesíteni a [[szászok]], ez azonban nem a mai helyén állott, és a [[tatárjárás]]ban elpusztult. A mai várost a tatárok kitakarodása után a Menedékkőről visszatérő szepesi szászok alapították a [[Hernád (folyó)|Hernád]] lapályának jól védhető, kiemelkedő részén. Oklevélben [[1245]]-ben említik először. [[1271]]-ben már a szepesi városok szász tartományának fő helye, [[1772]]-ig a [[szepesi szász kamaragrófság]] székhelye. Falai a [[13. század]]ban épültek, majd a [[15. század|15]]-[[16. század]]ban alakították ki ma is látható védműveit, melyek 44 ha területet kerítenek be, és ezzel az ország legjelentősebb települései közé számított. [[1321]]-től árumegállító joga volt, majd [[1323]]-ban [[szabad királyi város]] lett. Kereskedelme fokozatosan nemzetközi méreteket öltött, fejlett kézműipara, vásárai voltak. [[1332]]-ben és [[1431]]-ben tűzvész pusztította. [[1440]] és [[1450]] között a [[husziták]] többször támadták a várost, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] innen indult kiűzésükre. [[1526]] után nagy szerepe volt a trónharcokban, majd a [[17. század]]i harcokban. A város már a [[16. század]] első felében [[Protestantizmus|protestáns]] hitre tért. Akkoriban közel száz évig folyt az ellenségeskedés a szomszédos [[Késmárk]]kal, ami fegyveres összetűzéssé is fajult. [[1550]]-ben és [[1599]]-ben újra tűzvész pusztította. [[1560]]-ban 2500, [[1622]]-ben 1600, [[1645]]-ben 2214 lakos hullt el a dühöngő [[pestis]]járványokban. [[1630]]-ban [[Breuer Lőrinc]] itt állította fel nyomdáját, mely [[1754]]-ig működött. Nyomdái és iskolái évszázadokig híresek voltak, számos neves személyiség tanított és tanult itt.
Híres gimnáziumát [[1672]]-ben a [[Jézus Társasága|jezsuiták]] alapították, tanára volt többek között [[Hell Miksa]], a neves fizikus, csillagász is. Itt hangzott fel [[1844]]-ben a „Zeng az ég, a Tátrán villámok cikáznak" kezdetű forradalmi dal is, amely [[Szlovákia]] [[nemzeti himnusz]]a lett. [[1687]]-ben az [[ellenreformáció]] visszaadta a templomokat a [[Katolicizmus|katolikusoknak]]. A [[Rákóczi-szabadságharc]]ban háromhavi ostrom után védői feladták, [[1709]]–[[1710|10]]-ben Löffelholz császári tábornok foglalta vissza. Hadi felszereléseit a [[18. század]] elején elvitték, de védművei jórészt ma is állnak. [[1849]] január-február fordulóján, a [[Branyiszkói ütközet]] idején itt volt [[Görgei Artúr]] főhadiszállása, valószínűleg a Mészáros utcai Steinhausz-házban. A [[trianoni békeszerződés]]ig Szepes vármegye székhelye volt. A város [[1996]] óta járási székhely.
 
Híres gimnáziumát [[1672]]-ben a [[Jézus Társasága|jezsuiták]] alapították, tanára volt többek között [[Hell Miksa]], a neves fizikus, csillagász is. Itt hangzott fel [[1844]]-ben a „Zeng az ég, a Tátrán villámok cikáznak" kezdetű forradalmi dal is, amely [[Szlovákia]] [[nemzeti himnusz]]a lett. [[1687]]-ben az [[ellenreformáció]] visszaadta a templomokat a [[Katolicizmus|katolikusoknak]]. A [[Rákóczi-szabadságharc]]ban háromhavi ostrom után védői feladták, [[1709]]–[[1710|10]]-ben Löffelholz császári tábornok foglalta vissza. Hadi felszereléseit a [[18. század]] elején elvitték, de védművei jórészt ma is állnak. [[1849]] január-február fordulóján, a [[Branyiszkói ütközet]] idején itt volt [[Görgei Artúr]] főhadiszállása, valószínűleg a Mészáros utcai Steinhausz-házban. A [[trianoni békeszerződés]]ig Szepes vármegye székhelye volt. A város [[1996]] óta járási székhely.
 
A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla (részletek): „''LŐCSE. Leucsovia. Leutschau. Levoce. Szabad régi Királyi Város Szepes Várm. lakosai katolikusok, és evangelikusok, németek, és az alatsonyabb szerentsével szűlettettek leg inkább tótok. Fekszik Iglóhoz két mértföldnyire: Eperjeshez hat, Kézsmárkhoz négy, Kassához pedig tíz mértföldnyire. [...] Határja e’ Városnak nagyon meszsze terjed, és közép termékenységű; ’s ha szorgalmatosan miveltetik szép haszonnal fizet, búzája, zabja, árpája igen jó, borsója az egész hazában leghíresebb, fája mind a’ két féle van, piatza helyben, levegője igen egésséges; de vize a’ tsőn bévezetett vízi ládákon kivűl nem igen jó, kivévén az oskola kúttyát, melly az evangelikusok oskolájokon kivűl van. Lakosai leg inkább kereskedés, bánya asatás, ’s kézi mesterségeknek folytatása után élnek, ’s ha e’ Városnak fekvése a’ kereskedésre kedvezőbb helyen vólna, sokkal gazdagabb, ’s híresebb lehetne.''”<ref>{{Cite web |title=Vályi András: Magyar országnak leírása {{!}} Országleírások {{!}} Kézikönyvtár |url=https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/ValyiFenyes-orszagleirasok-81A15/valyi-andras-magyar-orszagnak-leirasa-87F85/?list=eyJxdWVyeSI6ICJWXHUwMGUxbHlpIEFuZHJcdTAwZTFzOiBNYWd5YXIgT3Jzelx1MDBlMWduYWsgbGVcdTAwZWRyXHUwMGUxc2EifQ |work=www.arcanum.com |accessdate=2021-12-07}}</ref>
 
Itt hangzott fel [[1844]]-ben a „Zeng az ég, a Tátrán villámok cikáznak" kezdetű forradalmi dal is, amely [[Szlovákia]] [[nemzeti himnusz]]a lett. [[1849]] január-február fordulóján, a [[Branyiszkói ütközet]] idején itt volt [[Görgei Artúr]] főhadiszállása, valószínűleg a Mészáros utcai Steinhausz-házban.
 
[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „''Lőcse, németül Leutschau, latinul Leucsovia, fővárosa a szép Szepes vármegyének, egy kies dombon, Kassához éjszaknyugotra 8 mfdnyire, saját posta hivatallal. Van 6238 lakosa, kiknek 3/5 része a r. kath., 2/5 része az ágostai vallást követi; nyelvet illetőleg pedig tótok, kevesebb németek, s még kevesebb magyarok. Székhelye a megyei főnöknek, s a megyei törvényszéknek. Van itt továbbá egy régi s nevezetes ágostai lyceum, kath. gymnasium, egy nevezetes és szép kath. szentegyház a város közepén. A lakosok foglalaltossága kézműipar, kereskedés, és földmüvelés, melly az itteni köves és homokos határon jó sikerrel üzetik; névszerint hires a lőcsei borsó. Lőcse hajdan nevezetesb város volt, s nem csak a Szepességnek, hanem egész felső Magyarországnak főhelye vala. IV. Béla szép szabadságokkal megajándékozván, királyi városnak tette. 1601-ben és 1604-ben Bocskay hajdui; 1619-ben Bethlen Gábor, 1682-ben Tököly seregei nyomorgatták.''”<ref>{{Cite web |title=Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek {{!}} Kézikönyvtár |url=https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyarorszag-geografiai-szotara-fenyes-elek-BABC3/ |work=www.arcanum.com |accessdate=2021-12-07}}</ref>
 
A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig Szepes vármegye székhelye volt.
 
A város [[1996]] óta járási székhely.
[[Fájl:Levoca main square 02.jpg|263px|bélyegkép|jobbra|A főtér részlete]]
 
==Népessége==
1880-ban 6603-an lakosábóllakták: 3393 szlovák, 2152 német, 627 magyar, 24 ruszin és 75 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 4757 római katolikus, 1215 evangélikus, 399 izraelita, 155 görög katolikus, 44 református, 32 görög keleti és 1 egyéb vallású volt.
 
1910-ben 7528-an lakosábóllakták, ebből 3094 szlovák, 2410 magyar, 1377 német, 201 ruszin és 197 román anyanyelvű volt. Ebből 4960 római katolikus, 939 evangélikus, 718 izraelita, 745 görög katolikus, 142 református és 24 görög keleti vallású volt.
 
1921-ben 7477 lakosából 5041 szlovák, 1414 német, 466 magyar, 381 zsidó, 58 egyéb nemzetiségű és 117 állampolgárság nélküli volt. Ebből 5465 római katolikus, 910 evangélikus, 694 izraelita, 198 görög katolikus, 77 református és 133 egyéb vallású volt.
 
2011-ben {{szám|14830}}-an lakosábóllakták, ebből {{szám|12343}} szlovák, 822 cigány és 14 magyar volt.
 
== Nevezetességei ==
* [[Evangélikus kereszténység|Evangélikus]] temploma [[1825]] és [[1837]] között épült klasszicista stílusban.
* A város feletti Mária-hegy már a [[13. század]] elején zarándokhely volt.
 
A kis kápolna helyett [[1247]]-ben nagyobbat építettek, majd [[1311]]-ben templommá bővítették. A zarándokok növekvő száma miatt azonban ez is kicsinek bizonyult, ezért [[1696]]-ban új, nagyobb templomot építettek.
* A kis kápolna helyett [[1247]]-ben nagyobbat építettek, majd [[1311]]-ben templommá bővítették. A zarándokok növekvő száma miatt azonban ez is kicsinek bizonyult, ezért [[1696]]-ban új, nagyobb templomot építettek. [[1819]]-ben egy még nagyobbat kellett építeni, de [[1903]]-ra ez is szűknek bizonyult, ezért új, nagyobb, a [[lourdes]]-i [[bazilika|bazilikához]] hasonló templom építésébe fogtak, amit [[1914]]-ben a [[Sarlós Boldogasszony]] tiszteletére fel is szenteltek. Főoltárán áll az 500 éves, fából faragott kegyszobor.
kegyszobor.
* A Lőcsei-völgyben épült fel [[1863]]-ban a fürdő, amely [[1945]] után megszűnt.
 
* Itt született 1645. [[február 18.|február 18-án]] [[Szklenár György]] történetíró.
* Itt született a 17. században [[Zabelerus János]] evangélikus lelkész.
* Itt született a 17. században [[Pfanschmidt Keresztély]], a Tiszai evangélikus egyházkerület püspöke.
* Itt született 1714-ben [[Adami János Jakab]] evangélikus lelkész, méhész.
* Itt született 1755. [[március 16.|március 16-án]] [[Dercsényi János]] tanácsos, író.
* Itt született 1818. [[augusztus 6.|augusztus 6-án]] [[Marschalkó János]] szobrász.
* Itt született 1819-ben [[Görgey Kornél]] honvédalezredes, a Magyar Királyi Honvédség altábornagya, a főrendiház örökös tagja, Görgei Artúr unokaöccse.
* Itt született 1826-ban [[Ernst Lindner]], [[szepességi szász nyelv|szepességi szász (cipszer) nyelven]] író költő.
* Itt született 1836-ban [[Gretzmacher Gyula]] bányamérnök, technikatörténeti író.
* Itt született 1868. január 20-án [[Boemm Ritta]] festőművész.
* Itt született 1882. május 15-én [[Szepesfalvy János]], Szurák - botanikus, mohakutató.
* Itt született 1896. [[április 27.|április 27-én]] [[Lehotay Árpád]] színművész, királylehotai Lehoczky Árpád néven.
* Itt született 1904-ben [[Léderer Lajos]] magyar újságíró.
* Itt született 1904-ben [[Greschik Gyula]] gépészmérnök, egyetemi tanár.
* [[Szabó Dezső (író)|Szabó Dezső]]: Legenda Lőcsén című humoros elbeszélése
* [[Rakovszky Zsuzsa]]: [[A kígyó árnyéka]] című regénye
* [[Barsy Irma]] (szül. Kail): A lőcsei Madonna című regénye. (Palladis kiadó, 1942)
* [[Balázs Béla (író)|Balázs Béla]]: Álmodó ifjúság című regénye
* A [[Cantus Catholici]] című katolikus énekgyűjtemény első kiadása Lőcsén készült, 1651-ben.
*[[Krúdy Gyula]]: Tizenhat város tizenhat leánya - (elbeszélés.)
 
== Jegyzetek ==
* [http://www.locseitemeto.eoldal.hu A lőcsei evangélikus műemléktemető honlapja]
* [https://web.archive.org/web/20090406142445/http://utazasok.org/index.php/Szlovakia/Locse Lőcse utazás, látnivalók]
*[https://mapa.zoznam.sk/?search=Levoca Lőcse a térképen]
*[https://www.obce.info/slovensko/presovsky-kraj/okres-levoca/levoca/profile Községinfó]
 
{{Szlovákia világörökségi helyszínei}}