„Vernár” változatai közötti eltérés

Fényes Elek szerint ''" Vernárd, Gömör v. orosz falu, a [[Király-hegy|Királyhegy]] háta megett a szepes országutban: 58 romai, 754 g. kath., lak. Görög kath. paroch. templommal. Határa felette hegyes, erdős; juh- és marhatenyésztése nevezetes. Ut. post. Rosnyó."''<ref>{{Fényes}}</ref>▼

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint ''"Vernár, a [[Király-hegy|Királyhegy]] alján fekvő [[Szlovákok|tót]] kisközség, 113 házzal és 620 gör. kath. vallású lakossal. Murány vár tartozéka volt és annak tartozékaival együtt az idők folyamán a Koháryak, majd a Coburg herczegi család birtokába került. Az itt élő hagyomány szerint a község alapítója bizonyos Verner gróf volt és tőle vette a nevét. A lakosok Koháry István alatt tértek át a görög katholikus hitre. Széchi Mária birtoklása idejében a község zálogjogon Thököly István kezére jutott. Azelőtt Vernád-nak is nevezték. Nevezetes volt juh- és marhatenyésztése. Határában ásványvíz-forrás van. Itten ered, több patakocska egyesüléséből, a Hernád. Gör. kath. temploma 1824-ben épült. Ide tartozik Pusztamező és Fürésztelep. Postája van, távírója és vasúti állomása pedig Poprád."''<ref>{{Borovszky}} Gömör-Kishont vármegye.</ref>▼

A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Gömör-Kishont vármegye]] [[Garamvölgyi járás]]ához tartozott. A [[Második világháború|háború]] után lakói mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak. A háború után lakói mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak. Vernár kulcsszerepet kapott az [[1944]]-ben kitört [[szlovák nemzeti felkelés]]ben. [[1944]]. [[augusztus 20.|augusztus 20]]-án a partizánok megszállták a települést, majd védelemre rendezkedtek be. Vernár környékén egészen október végéig heves harcok folytak.<ref>A [[Szlovák Nemzeti Felkelés|SZNF]] Múzeum (Besztercebánya) által Vernár északi határában kihelyezett információs tábla.</ref>▼