Wikipédia

„Szuiko japán császárnő” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
43. sor:
Szuiko császárnő a féltestvére, [[Bidacu japán császár|Bidacu császár]] hitvestársa volt, de miután Bidacu első felesége meghalt, Szuiko hivatalosan is a házastársává vált és megkapta az Ókiszaki címet (a császár hivatalos hitvese). Hét fiúnak adott életet.
 
Bidacu császár halála után Szuiko bátyja, [[Jómei japán császár|Jómei császár]] került hatalomra, de csak 2 évig uralkodott, mert betegségben meghalt. Jómei halálát követően újabb hatalmi harc alakult ki a [[Szoga klán]] és a [[Mononobe klán]] között. A Szogák [[Szusun japán császár|Hacuszebe herceget]], míg a Mononobe klán [[Anahobe herceg]]et támogatták. Most is a Szogák akarata érvényesült, így Hacuszebe herceg foglalta el helyét a trónon 587-ben [[Szusun japán császár|Szusun császár]] néven. Ellentét alakult ki a császár és a Szoga klán feje, Szoga no Umako között, ezért Umako -– talán félelmében, miszerint Szusun fog először támadni – meggyilkoltatta Jamatoaja no Ataikomával (東漢直駒) 592-ben. Ezután olyan uralkodóra volt szükség, aki kitölti a hatalmi vákuumot. Miután Szuikot felkérték, hogy töltse be az uralkodó helyét a trónon a további hatalmi harcok elkerülése végett, ő lett az első példa [[Japán]] [[Japán történelme|történelmében]] arra, hogy egy nőt választottak uralkodónak.
 
'''593''': Szusun császár uralkodásának második évében (崇峻天皇二年) meghalt; és kortárs tudósok megállapították, hogy az egykori Bidacu császár felesége a jogos örökös. Röviddel ezután, Szuiko császárnő elfoglalta a trónt ''(szokui)''.
61. sor:
Abban az időben a császári öröklést inkább a klán vezetők határozták meg, nem pedig az uralkodó. Szuiko a halálos ágyán bizonytalan jelzéseket tett és kijelölt két jelöltet a trónra. Az egyik [[Dzsomei japán császár|Tamura herceg]], Bidacu császár unokája volt, akit a Szoga főcsalád támogatott, [[Szoga no Emisi]]t is beleértve. A másik örökös jelölt, [[Jamasiro herceg]], Sótoku herceg fia volt, akit a Szoga család kisebbik része pártfogolt. A Szoga klánon belül zajló rövid harc után, melyben Jamasiro herceg egyik fő támogatóját megölték, Tamura hercegre esett a választás és ő foglalta el a trónt, mint [[Dzsomei japán császár|Dzsomei császár]] 629-ben.
 
Szuiko császárnő 35 éven keresztül uralkodott. Habár volt még hét másik női uralkodó, az utódaik általában az apai császári vérvonal férfi tagjai közül kerültek a trónra. Ez miattEmiatt néhány konzervatív tudós azt állítja, hogy a nők uralkodása csak ideiglenes volt, és csak a férfi öröklési hagyományt kellett fenntartani. Az egyetlen kivételt [[Genmei japán császárnő|Genmei császárnő]] jelentette, akit lánya, [[Gensó japán császárnő|Gensó császárnő]] követett a trónon.
 
[[Fájl:Suiko tenno-Shinagano Yamadano misasagi.jpg|bélyegkép|Szuiko császárnő sintó szentélye és mauzóleuma Oszakában]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szuiko_japán_császárnő”