„Szatmári György (esztergomi érsek)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (→‎Élete: linkjav.)
(→‎Élete: 1510)
Pécsett több díszes házat építtetett (köztük reneszánsz [[Tettyei romok|palotát a Tettyén]]), illetve a székesegyház egyik napjainkig megmaradt oltárát. Ő bővíttette a püspöki palotát, amelyen címere ma is látható. Titkára [[Oláh Miklós (esztergomi érsek)|Oláh Miklós]] volt. 1522-ben a király kinevezte esztergomi érsekké, amit [[VI. Adorján pápa]] 1523. június 19-én megerősített.
 
Politikai pályafutását 1493-ban a királyi kancellárián kezdte. 1494-től királyi titkár, 1499-ben és 1505-1514 között titkos kancellár és a királyi kápolna ispánja volt. 1521-1524 között királyi kancellár. Kancellárként a külügyeket intézte. 1504-ben nádorrá választatta [[Perényi Imre (nádor)|Perényi Imrét]]. [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] udvarában döntő szava volt. 1506-ban kezdeményezte az örökösödési szerződést, 1510-ben a Velence [[A cambrai-i liga első háborúja|elleni háború]] híve volt,<ref>[[Tóth-Szabó Pál]] 1906: [http://mek.niif.hu/05600/05660/html/04.htm Szatmári György prímás 1457-1524. Budapest.]</ref> 1515-ben megszervezte II. Ulászló, Miksa császár és Zsigmond lengyel király pozsonyi és bécsi találkozóját. [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] uralkodása elején a kormányzó tanács vezetője volt. 1521-ben [[Hamburg]]ba ment II. Lajos menyasszonya, Mária elé. 60 ezer aranyat hagyott a Frigyes császárnak elzálogosított Nyugat-magyarországi városok és várak visszaváltására, de hagyatékát hadi célokra fordították.
 
Könyvei közül egyedül egy breviárium maradt fönn Párizsban. Nemcsak itáliai, hanem magyar humanisták is ajánlották neki műveiket, például [[Mághi Sebestyén]] 1513-ban, [[Hagymási Bálint]] 1517-ben és [[Bartholomaeus Pannonus]] (Frankfordinus).
49 770

szerkesztés