„Székely Aladár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Literatúró (vitalap | szerkesztései)
6. sor:
==Életútja==
 
Bleier Adolf és Rosenberg Magdolna gyermekeként született izraelita családban. A szakmát hivatásos fényképészektől tanulta, először a Dunky fivéreknél [[Kolozsvár]]ott, később pedig Budapesten. Az 1890-es évek [[Mertens Ede|Mertens Edénél]] volt inas [[Rónai Dénes]]sel, unokaöccsével együtt. Gyulán és Orosházán dolgozott az [[1890-es évek]]ben, majd a századfordulón Budapestre, a Mária Terézia tér (ma Horváth Mihály tér) 1. szám alá helyezte át műtermét.

1908-ban elsőként nyitott utcára nyíló kirakatos műtermet, a József körút 62.-ben. 1910-ben az Andrássy út 29. szám társtulajdonosa volt, egyidejűleg másik két műtermét is működtette. Az 1910-es évek elejétől a Váci utca 18. szám alatt is dolgozott.<ref name="artportal">{{Cite web |url=http://artportal.hu/kislexikon/szekely_aladar# |title=Artportal |accessdate=2012-03-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20111013093640/http://artportal.hu/kislexikon/szekely_aladar# |archivedate=2011-10-13 }}</ref> Fotókat készített Karácsonyi János ''Békésmegye története'' (Gyula, 1896) című monográfiájához.
 
Fotókat készített Karácsonyi János ''Békésmegye története'' (Gyula, 1896) című monográfiájához. Magyarországon a fotoművészetifotóművészeti realizmus első jelentős képviselője volt. Nevezetesek a 20. százádszázad elején készült portréi, melyek a magyar művészeti élet kiemelkedő alakjait ábrázolják. Ezek a fotók a ''Írók és művészek'' című albumában (Bp., 1914) jelentek meg.<ref name="lexikon">{{MÉL|2||ABC14240/14704.htm}}</ref> A Nyugat írógárdájának tagjait is fotózta, többek között [[Rippl-Rónai József|Rippl-Rónait]], [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Bélát]], [[Eötvös Loránd]]ot. Albumához [[Ady Endre]] és [[Ignotus Hugó|Ignotus]] írtak előszót.<ref name="artportal" /> Ady különösen nagyra becsülte művészetét, Székely számos mell- és egész alakos képet készített róla. Ady halálát követően adta ki azt az albumot, amelyben hét eredeti Ady-arckép található, és amelyhez [[Móricz Zsigmond]] írt előszót. Gyula városa 1966-ban alapította meg a Székely Aladár-emlékdíjat.<ref name=lexikon/>
 
Ady különösen nagyra becsülte művészetét, Székely számos mell- és egész alakos képet készített róla. Ady halálát követően adta ki azt az albumot, amelyben hét eredeti Ady-arckép található, és amelyhez [[Móricz Zsigmond]] írt előszót. Gyula városa 1966-ban alapította meg a Székely Aladár-emlékdíjat.<ref name="lexikon" />
 
Házastársa Spiller Adolf és Weisz Hanna lánya, Irén volt, akivel 1904. május 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DBB7-WGM?i=223 |title=Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 654/1904. folyószáma alatt |accessdate=2019-12-07}}</ref>
22 ⟶ 27 sor:
* [[Gisser Gyula]]: A magyar fotográfia mesterei (Foto, 1965).
* [[Berényi Zsuzsanna Ágnes]]: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
* [[Kincses Károly (muzeológus)|Kincses Károly]]: Fotográfusok - Made in Hungary. Kecskemét-Milano, Magyar Fotográfia Múzeum-Federico Motta, 1998.
* [https://maimanohaz.blog.hu/2013/01/14/szekely_aladar_1870 Székely Aladár (1870-1940). 2013. január 14. Mai Manó Ház blogján] [https://maimanohaz.blog.hu/2012/05/07/tory_klara_a_fenykepezes_nagy_alkotoi Tőry Klára: A fényképezés nagy alkotói. Átdolgozott változat, Budapest, 2004. Folytatásokban a Mai Manó ház blogján]
* [https://maimanohaz.blog.hu/tags/sz%C3%A9kely_alad%C3%A1r Székely Aladárra vonatkozó ismertetések, tanulmányok a Mai Manó ház blogján] Megtekintve: 2021-07-25