„Szepesvéghely” változatai közötti eltérés

javítások & átrendezések
a (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
(javítások & átrendezések)
 
 
== Fekvése ==
[[Poprád (település)|Poprádtól]] 8 km-re délre, a [[Szlovák Paradicsom]] Nemzeti Park észak-nyugati csücskében, a [[Hernád (folyó)|Hernád-folyó]] völgyében fekszik. A községet [[Szépesvéghely]], a [[Szépesvéghelyi Tengerszem]] és a [[Dubina]] településrészek alkotják.
 
==Élővilága==
 
== Története ==
A település a német jog alapján soltész általi betelepítéssel keletkezett a [[13. század]]ban. 1294-ben ''"Granich"'' néven említik először., majd 1321-ben ''"Grenic"'', 1773-bannéven ''"Hranowcze"'', 1786-ban ''"Hranownicza"'' alakban említik a korabeli források. 1542-ig a [[savnik]]i cisztercita apátság, később több nemes zálogbirtoka, majd 1776-tól 1945-ig a szepesi püspökség birtokataláljuk. Római katolikus temploma 1398-ban épült [[gótika|gótikus stílus]]ban. A középkorban többször pusztította földrengés, tűzvész, szárazság és éhínség. A falu a [[középkor]]ban bányaváros, sörfőzdéje, malma, fűrésztelepe volt. A bányászat fellendülése a [[16. század]]ban következett be, amikor a Thurzó család több bányát nyitott a határában, ahol főként rezet bányásztak. A réztelepen az ún. Kupfenhausban élők kiváltságokat kaptak, élénk rézkereskedelem folyt itt. Lakói a bányászat mellett mezőgazdasággal, méhészettel, halászattal foglalkoztak. 1542-ig a [[savnik]]i cisztercita apátság, később több nemes zálogbirtoka. 1676-ban kuruc hadak támadták meg a települést és 20 házát felégették. 1710-ben újabb támadás következett, melyben a lakosság kétharmada elpusztult, a házakat kifosztották, az állatokat elhajtották. 1724-ben az egész falu leégett,. 18131773-ban pedig„''Hranowcze''” nagynéven árvíz pusztítottírják. A település [[kékfestő]] iparáról volt híres, ami az 18241776-bentól alapított kékfestő műhelynek volt köszönhető, mely egészen 19751945-ig működött. Az egykori műhely épületében a községszepesi múzeumotpüspökség szándékozik létrehoznibirtoka. Fűrésztelepét a Hámor nevű településen 18581786-ban alapították,„''Hranownicza''” későbbalakban Dubináraemlítik helyeztéka át.korabeli A II. világháború idején szűnt megforrások. 1787-ben 112 házában 799 lakos élt. 1828-ban 133 háza és 991 lakosa volt.
 
A 18. század végén [[Vályi András]] így ír szerintróla: ''"GRENITZ. Gronitz, Grantz, Hranovitza. Elegyes mező Város Szepes Vármegyében, földes Ura a’ Szepesi Püspök, lakosai katolikusok, fekszik Lutsivnához egy mértföldnyire, hámorjai is vagynak, határbéli szántó földgyei meszsze esnek, ’s nem trágyáztatthatván illendőképen, néhol soványabbak, réttyeinek három negyedrésze sásas, és ritka fűvet terem, némelly javai jelesek; de más fogyatkozásai miatt, második Osztálybéli."''<ref>{{Vályi}}</ref>
 
1813-ban nagy árvíz pusztított. A település [[kékfestő]] iparáról volt híres, ami az 1824-ben alapított kékfestő műhelynek volt köszönhető, mely egészen 1975-ig működött. Az egykori műhely épületében a község múzeumot szándékozik létrehozni. 1828-ban 133 háza és 991 lakosa volt.
Fényes Elek szerint ''"Grenicz, (Hranowce), tót mv., Szepes vmegyében,, ut. p. Horkához egy mfldnyire: 906 kath., 85 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határa tágas, különösen erdeje sok. F. u. a szepesi püspök.
"'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
[[Fényes Elek]] szerint[[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „''"Grenicz, (Hranowce), tót mv., Szepes vmegyében,, ut. p. Horkához egy mfldnyire: 906 kath., 85 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határa tágas, különösen erdeje sok. F. u. a szepesi püspök.''”''<ref>{{Fényes}}</ref>''
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szepes vármegye]] [[Szepesszombati járás]]ához tartozott.
 
Az [[első világháború]] után lakói főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak. [[1923]] és [[1933]] között sok lakója kivándorolt. [[1938]]-ban 1591 lakos élt it. A [[második világháború]] után lakói főként a környék üzemeiben dolgoztak.
Fűrésztelepét a Hámor nevű településrészen 1858-ban alapították, később Dubinára helyezték át. A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Szepes vármegye]] [[Szepesszombati járás]]ához tartozott.
 
Az [[első világháború]] után lakói főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak. [[1923]] és [[1933]] között sok lakója kivándorolt. [[1938]]-ban 1591 lakos élt ititt. A [[második világháború]] idején szűnt meg fűrésztelepe. A háború után lakói főként a környék üzemeiben dolgoztak.
 
==Népessége==
[[2001]]-ben 2442 lakosából 2127 szlovák és 297 cigány volt.
 
[[2011]]-ben 2866 lakosából 2119 szlovák és 634 roma voltcigány.
 
== Nevezetességei ==
Fájl:Szepesvéghely kereszt 1.JPG
</gallery>
* [[Keresztelő Szent János]] tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg késő román stílusú volt,. A 14. században gótikus, a 17. században [[barokk]], a 19. században [[klasszicista stílus]]ban átépítették.
* Evangélikus temploma [[1837]]-ben épült késő barokk stílusban. Oltára a 18. század második felében készült.
* A község a [[Magas-Tátra|Magas Tátrához]] és a [[Szlovák Paradicsom]]hoz való közelsége miatt egyre kedveltebb a turisták számára.
{{commonskat|Hranovnica}}
* [http://hranovnica.sk/hranovnica.htm Hivatalos oldal]
* [httphttps://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=7&obec=1677slovensko/presovsky-kraj/okres-poprad/hranovnica/profile Községinfó]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-330813&pos_y=-1206390&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Hranovnica%2C%20Poprad Szepesvéghely Szlovákia térképén]
* [http://www.e-obce.sk/obec/hranovnica/hranovnica.html E-obce.sk]
* [httpshttp://webwww.archiveslovenskyraj.orgsk/webobce/20081223121708hranovnica/http://wwwhu.mikroregion.slovensky-raj.sk/?Clenoviahtml A község a kistérségSzlovák Paradicsom honlapján]
* [https://web.archive.org/web/20080308153956/http://spis.eu.sk/hranovnica/index.php?option=com_content&task=view&id=24&Itemid=49 A község a régió honlapján]
* [http://www.slovenskyraj.sk/obce/hranovnica/hranovnica.html A község a Szlovák Paradicsom honlapján]
 
{{Poprádi járás}}