„Vega (csillag)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
nemzetközi katalógusok
→‎Érdekesség: kicsit átírtam ezt a szöveget, annyira érthetetlen volt, hogy utána kellett néznem a megadott forrásban, hogy miről is lehet szó
43. sor:
Évtizedek óta tudják a [[csillagász]]ok, hogy a ''Vega'' [[hőmérséklet]]e és [[magnitúdó|abszolút fényessége]] között nincs egyenes arányosság, ellentétben a legtöbb [[csillag]]gal, ugyanis a Vega mintegy 50%-kal fényesebbnek látszik, mint amit a hőmérséklete alapján látnunk kellene.
 
A Vega hőmérsékletének mérésére egy 6 db-os, 1 m átmérőjű optikai [[távcső]] együttest használtak. A legnagyobb távolság két távcsőegyüttes között 330 méter, azaz így használva a távcsöveket, a szögfelbontás olyan lesz, mintha egy darab 330 méteres távcsövünk lenne. (olyan érzékeny, hogy 1600&nbsp;km-ről észrevenne egy 5 Ft-os érmét) Ennek a rendkívüli szögfelbontásnak köszönhetően mérni tudjuk a hőmérsékletet a Vega felszínének különböző pontjain. Kiderült, hogy a Vega „közepe” forróbb, mintegy 9920&nbsp;°C, addig a „külső” része 7620&nbsp;°C. ValójábanEz nemaz aadat közepérőlmutatott és a széléről van szóarra, hiszenhogy valójában a csillag a pólusát mutatja felénk, ezért látszik korong alakúnak a hőmérsékleti eloszlás. A forró pólus a gyors forgású csillagok jellemzője, és rejtette ela forgási tényezőitperiódusa valóban rövidnek adódott, régebben 12,5 órás tengely körüli forgást állapítottak meg, a tudósokfrissebb szememérések előlinkább 17 órásra utalnak. Ez pedig 92%-a annak a kritikus sebességnek, amelyet ha azt elérné, darabokra szakadna. Ebből adódóan a lapultsága is nagy, egyenlítői átmérője 2,8-szorosa a [[Nap]]énak, viszont a sarkoknál csak 2,3-szorosa.<ref>{{Cite web |url=http://hirek.csillagaszat.hu/kulonleges_csillagok/20060220_vegaforgasa.html# |title=hirek.csillagaszat.hu |accessdate=2009-01-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080403234942/http://hirek.csillagaszat.hu/kulonleges_csillagok/20060220_vegaforgasa.html# |archivedate=2008-04-03 }}</ref>
 
A [[csillagász]]ok számításai szerint a Vega egyenlítői átmérője 2,8-szorosa a [[Nap]]énak, viszont a sarkoknál csak 2,3-szorosa. Ez az ''elnyúlt'' alak annak köszönhető, hogy gyorsan, 17 óránként megfordul a tengelye körül. Ez a sebesség a 92%-a a kritikus sebességnek, ha azt elérné, darabokra szakadna. Ez magyarázza, hogy miért látszik fényesebbnek, mint amit a hőmérséklete alapján tapasztalnunk kellene, hiszen felénk a legfényesebb pontját fordítja, ezért becsap minket; ha az egyenlítői síkjából látnánk, akkor minden bizonnyal a fényesség és a hőmérséklet egyenes arányban lenne.<ref>{{Cite web |url=http://hirek.csillagaszat.hu/kulonleges_csillagok/20060220_vegaforgasa.html# |title=hirek.csillagaszat.hu |accessdate=2009-01-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080403234942/http://hirek.csillagaszat.hu/kulonleges_csillagok/20060220_vegaforgasa.html# |archivedate=2008-04-03 }}</ref>
 
1857. július 16-17-én a Vega lett az első csillag, amit lefényképeztek. Ez a [[Harvard]]on készült 100 másodperces expozíció, ami egy daguerre-lapot ért, a később lefényképezett csillagok viszonyítási alapjává vált. A Vega adatai ezeknek megfelelően: látszólagos fényessége +0,03, B-V színindexe 0,0, [[A színképtípusú csillag|A0 színképosztályú]].<ref>Fred Schaaf: Brightest Stars</ref>