„Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
49. sor:
A [[kollektivizálás]] csúcsán, 1932–1933-ban mintegy 3,5–4 millió ember halt meg a Szovjetunió más tájaira is kiterjedő, ukránul [[holodomor]]nak nevezett éhínség miatt az országban.
 
A [[második világháború]] kitörésekor, [[1939]]-ben a [[Szovjetunió]] megszállta [[Lengyelország]] keleti részét, nagyjából Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát. [[1941]]-től a [[Barbarossa hadművelet]] szerint támadó németek egész Ukrajnát elfoglalták, ott rablógazdálkodást folytattak, egészen a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|szovjetek]] [[1942]] és [[1944]] között tartó támadásáig. [[1945]]. [[február 4.|február 4]]-[[február 11.|11]] között Ukrajnábana később Ukrajnához csatolt Jaltán került megrendezésre a szövetséges nagyhatalmak vezetői között a [[második világháború]] utáni rendezés egyik találkozója, a [[jaltai konferencia]]. A háború lezártával [[Lengyelország]] délkeleti része és [[Kárpátalja]] is az Ukrán SZSZK-hoz került, illetve [[1954]]-ben az Oroszországi SZSZSZK-tól hozzá csatolták a [[Krím-félsziget]]et.
 
Az Ukrán SZSZK (a Belorusz SZSZK-val együtt) önálló tagja lett a második világháború után megalakuló egyetemes nemzetközi szervezetnek, az ENSZ-nek, így a Szovjetunió széthullása után a többi volt tagköztársasággal ellentétben nem kellett felvételét kérnie a szervezetbe.