„Jumurdzsák” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Visszavontam az utolsó 2 változtatást (2001:4C4D:1900:BD7F:D0ED:38B2:F77:7AEB és 2A02:AB88:105:AB00:D5B:9540:9BD7:1A00), visszaállítva Xia szerkesztésére Címke: Kézi visszaállítás |
||
21. sor:
|szerepjáték világ =
}}
'''Jumurdzsák''', más nevén [[Dervis]] [[Bej|bég]] szereplő, aki [[Gárdonyi Géza]] ''[[Egri csillagok]]'' című könyvében, illetve az abból készült [[Egri csillagok (film, 1968)|azonos című filmben]] is szerepelt, alakját [[Bárdy György]] formálta meg. Szintén szerepet kapott a [[Jumurdzsák gyűrűje]] című interaktív játékban, valamint a könyvből készült ''[[Egri csillagok (musical)|Egri csillagok]]'' című musicalben. [[Hernádi Gyula]]: ''[[Egri csillagok háborúja]]'' című regényének is mellékszereplője. Arra, hogy Jumurdzsák valóban élt volna, nincs történelmi bizonyíték.
A [[török nyelv|török]] ''yumurcak'' (ejtése „jumurdzsák”) szó „vásott kölyköt” jelent,<ref>{{cite web|url=https://tureng.com/en/turkish-english/yumurcak|title=yumurcak|publisher=tureng.com|accessdate=2021-09-15}}</ref> vélhetően utalva arra, hogy ezt a nevet gyerekkorában a janicsároktól kapta, akik között felnevelkedett.
==Élete az Egri csillagok alapján==
Gárdonyi Géza Jumurdzsák korai éveiről nem sokat jegyez fel, de a regényből kikövetkeztethető, hogy
Azt lehet tudni – Jumurdzsák elmondásából –, hogy apja Oglu Mohamed<ref>Ilyen nevű budai pasa nem volt, ez Gárdonyi kitalációja. Esetleg Jahjapasazade Muhammad harmadik budai pasa személyével hozható össze.</ref> [[budai pasa]], testvére Arszlán bég,<ref>Arszlán pasa létező személy volt, Jahjapasazade Muhammad harmadik budai pasa fia volt. Johann von Katzianer 1537-es megveretésének hírét ő vitte meg a szultánnak, aki pozsegai béggé nevezte ki. 1554 októberében mint székesfehérvári béget említik, később végszendrei bég lett. E tisztségében 1564 júliusának végétől november végéig a budai pasaságot is felügyelte. 1565. május 19-én nevezik ki budai pasának, ám hamarosan kegyvesztetté vált, selyemzsinórt kapott, s 1566. augusztus 3-án Harsány mellett megfojtották.</ref> anyja magyar volt, ezért beszél magyarul is. Gyermekkorában került a [[janicsár]]ok közé, majd több csatában is részt vett. Egy be nem azonosított korábbi sérülés miatt fél szemére megvakult, arcán egyik oldalon nagy forradás látható.
38 ⟶ 40 sor:
}}
Évekkel később 1552-ben [[Sopron]]ban tűnik fel, ahol magát kereskedőnek kiadva felkeresi Bornemisszáékat. Megtudja, hogy Bornemissza Egerbe ment, mivel ott török támadás várható. Csellel elrabolja Bornemisszáék gyermekét. Ekkor már - noha a gyűrűjét nem szerezte vissza - a balszerencsék elmúltak és
Utolsó feltűnése, amikor Cecey Évával karddal megvív. A regényből készült filmben egy magyar vitéz íjjal hátba lövi, majd amikor nyúl a gyűrűje után, mely Évától elgurult, a kezét is átlövik, így meghal anélkül, hogy elérné a gyűrűt. A regény szerint az utolsó ostrom után – félig agyonverve – a falak alatt találták meg. Későbbi életéről, haláláról Gárdonyi nem ír.
| |||