„Begy” változatai közötti eltérés

2 254 bájt hozzáadva ,  4 hónappal ezelőtt
kieg+ref-ek
(→‎Források: webarchive)
(kieg+ref-ek)
A '''begy''' (latinul: ''ingluvies'') nyelőcsőtágulat, amely jellemzően a [[gyűrűsférgek]]ben, a [[puhatestűek]]ben, a [[rovarok]]ban és bizonyos [[madarak]]ban fejlődött ki. Feladata a felvett táplálék raktározása, esetleges előzetes puhítása, majd a gyomorba juttatása.
 
[[Fájl:PigeonAnatomy cropped 1.png|thumb|A galamb anatómiája. A 4-es számú a begy]]
 
== A begy felépítése és működése ==
Ha nehezen emészthető vagy nagyobb mennyiségű táplálékról van szó, az a kitágult begyben raktározódik. A begy váladékának [[enzim]]aktivitása vitatott. Vegyhatása enyhén savanyú. Ehhez hozzájárul a [[mirigy]]es gyomorból esetleg felgurgulázódó gyomornedv. A begyben megindul a táplálék [[keményítő]]tartalmának bontása. A begy éhségkontrakciót és tovavivő összehúzódásokat mutat. Falszerkezete többnyire azonos a [[nyelőcső|nyelőcsövével]].
Madarakban valódi és álbegy különböztethető meg. Az előbbi a [[nyelőcső]] kétoldali terjedelmes tágulata, az utóbbi egyoldali, kevésbé kiterjedt szerv, amely a nyelőcső elülső falából származik, annak egyfajta tágulata. Valódi begy pl. a [[galambfélék]]ben – ez hatalmas, háromrészes –, [[tyúkfélék]]ben pedig kétrészes fordul elő, míg álbegy pl. a [[Házikacsa|kacsában]], a [[lúd]]ban, a halevő és ragadozó madarakban.
 
=== Gyűrűsférgek ===
Ha nehezen emészthető vagy nagyobb mennyiségű táplálékról van szó, az a kitágult begyben raktározódik. A begy váladékának [[enzim]]aktivitása vitatott. Vegyhatása enyhén savanyú. Ehhez hozzájárul a [[mirigy]]es gyomorból esetleg felgurgulázódó gyomornedv. A begyben megindul a táplálék [[keményítő]]tartalmának bontása. A begy éhségkontrakciót és tovavivő összehúzódásokat mutat. Falszerkezete többnyire azonos a nyelőcsövével.
A [[gyűrűsférgek]] nyelőcső tágulata a begy, amelynek feladata a táplálék puhítása, átmeneti raktározása.<ref>''A gyűrűsférgek evolúciós újdonságai'' (107. o.), [https://www.tankonyvkatalogus.hu/pdf/FI-505031001_1__teljes.pdf Biológia – Egészségtan Tankönyv 10.], Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet - 2017. {{ISBN|978-963-436-143-5}}</ref>
 
=== A begytejMadarak ===
A madarak begymérete és alakja fajspecifikus, amit az étrendjükhöz, környezetükhöz és viselkedésükhöz való evolúciós alkalmazkodása határoz meg. Három típusa van: a ''valódi'' (ez páros lebenyű, mint többek között a [[Galambfélék|galamboknál]]), a ''csökevényes'' (ami orsószerű, például [[Kormorán (madár)|kormoránoknál]]), és az ''álbegy'' (páratlan zsákszerű kitüremkedés, ami nappali ragadozóknál és [[Réceformák|kacsaféléknél]] is megfigyelhető). A mindenevő és a növényevő madarakat – beleértve a magevőket is –, nagyobb begy jellemzi, mint a húsevő ragadozókat. Ez különösen szembetűnő a [[Hoacin|búbostyúkoknál]], amelyeknek megnagyobbodott nyelőcsöve az emésztőrendszerük legnagyobb részét teszi ki. Számos madárfajnál (pl. galambok, [[Papagájfélék|papagájok]], [[Pintyfélék|pintyek]]) fontos szerepet játszik a fiókák nevelésében a begy.<ref>Dr. Tóth László: ''A madarak emésztőkészüléke'' (116-119. o.), [https://www.mme.hu/binary_uploads/2_magunkrol/heliaca/heliaca_2009_online.pdf Heliaca 7. évfolyam, az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály Évkönyve 2009], mme.hu – 2010. {{ISSN|1558-7516}}</ref><ref name=AAS2016>Bartosz Kierończyk, Mateusz Rawski, Jakub Długosz, Sylwester Świątkiewicz, Damian Józefak: [https://www.researchgate.net/publication/301358234_Avian_Crop_Function_-_A_Review Avian Crop Function – A Review] (653-678. o.), Annals of Animal Science 16. éf. 3. sz.; ResearchGate.net - 2016. április DOI:10.1515/aoas-2016-0032</ref>
A galambfélék begyének további sajátossága az, hogy mindkét galambszülőben a begy faláról zsírosan elfajult hámsejtek válnak le, amelyek a begy váladékával és a begyben előemésztett, tápanyagokban dús anyagokkal elkeveredve morzsalékos masszává válnak, amely a begytartalommal együtt speciális táplálékot, ún. begytejet képeznek. A tojásból való kikelést követő első héten a fiókák kizárólagos táplálékát képezi. Elválasztása hormonális ([[prolaktin]]) kontroll alatt áll.
 
MadarakbanA valódi ésbegy álbegya különböztethetőnyelőcső megkétoldali terjedelmes tágulata. AzGalambfélékben előbbi ahatalmas – háromrészes, [[nyelőcsőtyúkfélék]]ben kétoldalipedig terjedelmeskétrészes tágulata,fordul azelő. utóbbiAz álbegy egyoldali, kevésbé kiterjedt szerv, amely a nyelőcső elülső falából származik, annak egyfajta tágulata. Valódi begy pl. a [[galambfélék]]ben – ez hatalmas, háromrészes –, [[tyúkfélék]]ben pedig kétrészes fordul elő, míg álbegy pl.például a [[Házikacsa|kacsában]], a [[lúd]]ban, a halevő és a ragadozó madarakban.
== A begy betegségei ==
 
==== A begytej ====
A galambfélék és [[flamingófélék]]<ref name=AAS2016/> begyének további sajátossága az, hogy mindkét galambszülőben a begy faláról zsírosan elfajult hámsejtek válnak le, amelyek a begy váladékával és a begyben előemésztett, tápanyagokban dús anyagokkal elkeveredve morzsalékos masszává válnak, amely a begytartalommal együtt speciális táplálékot, ún. begytejet képeznek. A tojásból való kikelést követő első héten a fiókák kizárólagos táplálékát képezi. Elválasztása hormonális ([[prolaktin]]) kontroll alatt áll.
 
A begytej összetétele fajspecifikus.<ref name=AAS2016/>
 
Ezt az anyagot [[császárpingvin]]ek is termelik, azonban az anatómiailag elkülönített begy hiánya miatt a nyelőcsövön keresztül termelődik.<ref name=AAS2016/>
 
==== A begy betegségei ====
A begy betegségei közül a begyhurut és a begyeltömődés fordul elő gyakrabban. A duzzadásra hajlamos eleségfélék, csomósodó növényi részek, esetleg nagy mennyiségű idegen anyag a begy kitágulásával járó begyeltömődést okozhatják. A begybe idegen anyagok többnyire anyagforgalmi zavarok esetén vagy akkor kerülnek, ha a baromfi nem jut a [[zúzógyomor]] működéséhez elengedhetetlenül szükséges kavicshoz. A hosszabb ideje pangó begytartalom bomlástermékei begyhurutot váltanak ki. A gázképződés miatt a begy még jobban kitágul, zsákszerűen lelóg, a beteg állatok fokozatosan leromlanak és elpusztulnak. A begybetegségek kezelése begymosással vagy begymetszéssel történik.
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==