„Tartományúr” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a AWB |
|||
5. sor:
== Tartományurak a középkori Magyarországon ==
Az [[Árpád-ház]]i királyok hatalma a földbirtokon alapult: ők voltak az ország legnagyobb birtokosai és emiatt nekik volt a legtöbb jövedelmük. Ez a rendszer a [[tatárjárás]] után ingott meg, amikor [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]], majd utódai egyre nagyobb birtokokat adományoztak a főuraknak — eleinte az újjáépítés ösztönzésére, majd egyre inkább azért, hogy megtartsák őket hűségükön. Ezt a korszakot — amely[[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Máté]] halálával zárult le — időnként „feudális anarchiának” is nevezik.
A leghatalmasabb bárók törekedtek birtokaik koncentrálására (összefüggő birtoktestek kialakítására), hogy könnyebb legyen kormányozni, adót beszedni stb. A koncentráció fő eszközei a vásárlás, a csere és a hatalmaskodás (gyengébb urak birtokainak erőszakos elvétele) voltak. Ez utóbbi meggátlására a kevésbé erős nemesek a főurak védelmét kérték, és ennek fejében különböző szolgálatokat láttak el nekik: így alakult ki a hűbéri rendszer sajátos magyar formája, a [[familiaritás]] (a kisebb urak beléptek a nagyobbak „famíliájába”).
21. sor:
Önálló külpolitikájuk fontos elemeként gyermekeiket igyekeznek külföldi uralkodócsaládokba beházasítani.
== Középkori magyar oligarchák ==
| |||