„Lőcse” változatai közötti eltérés

A területéről származó legrégibb régészeti[[régészet]]i leletek a [[9. század]]ból származnak. A Lőcsétől mindössze 7&nbsp;km-re fekvő [[Nemessány]] határában 9. századi [[Szláv népek|szláv]] erőd állt.<ref>„V chotári obce Nemešany ležiacej na styku Levočských vrchov a Hornádskej kotliny existovalo slovanské hradisko už z obdobia Veľkej Moravy (9. storočie)” – Výročná správa Obce Nemešany za rok 2013. 1.4. História obce.</ref>

A települést a [[12. század]]ban kezdték benépesíteni a [[szászok]], ez azonban nem a mai helyén állott, és a [[tatárjárás]]ban elpusztult. A mai várost a tatárok[[mongolok]] kitakarodása után a Menedékkőről visszatérő szepesi szászok, a [[cipszerek]] alapították a [[Hernád (folyó)|Hernád]] lapályának jól védhető, kiemelkedő részén. Oklevélben [[1245]]-ben említik először. [[1271]]-ben már a szepesi városok szász tartományának fő helye, [[1772]]-ig a [[szepesi szász kamaragrófság]] székhelye. Falai a [[13. század]]ban épültek, majd a [[15. század|15]]-[[16. század]]ban alakították ki ma is látható védműveit, melyek 44 ha területet kerítenek be, és ezzel az ország legjelentősebb települései közé számított. [[1321]]-től árumegállító joga volt, majd [[1323]]-ban [[szabad királyi város]] lett. Kereskedelme fokozatosan nemzetközi méreteket öltött, fejlett kézműipara, vásárai voltak. [[1332]]-ben és [[1431]]-ben tűzvész pusztította. [[1440]] és [[1450]] között a [[husziták]] többször támadták a várost, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] innen indult kiűzésükre. [[1526]] után nagy szerepe volt a trónharcokban, majd a [[17. század]]i harcokban. A város már a [[16. század]] első felében [[Protestantizmus|protestáns]] hitre[[vallás]]ra tért. Akkoriban közel száz évig folyt az ellenségeskedés a szomszédos [[Késmárk]]kal, ami fegyveres összetűzéssé is fajult. [[1550]]-ben és [[1599]]-ben újra tűzvész pusztította. [[1560]]-ban 2500, [[1622]]-ben 1600, [[1645]]-ben 2214 lakos hullt elvált a dühöngő [[pestis]]járványokbanjárványok áldozatává. [[1630]]-ban [[Breuer Lőrinc]] itt állította fel nyomdáját, mely [[1754]]-ig működött. Nyomdái és iskolái évszázadokig híresek voltak, számos neves személyiség tanított és tanult itt.

[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „''Lőcse, németül Leutschau, latinul Leucsovia, fővárosa a szép Szepes vármegyének, egy kies dombon, Kassához éjszaknyugotra 8 mfdnyire, saját posta hivatallal. Van 6238 lakosa, kiknek 3/5 része a r. kath., 2/5 része az ágostai vallást követi; nyelvet illetőleg pedig tótok, kevesebb németek, s még kevesebb magyarok. Székhelye a megyei főnöknek, s a megyei törvényszéknek. Van itt továbbá egy régi s nevezetes ágostai lyceum, kath. gymnasium, egy nevezetes és szép kath. szentegyház a város közepén. A lakosok foglalaltossága kézműipar, kereskedés, és földmüvelés, melly az itteni köves és homokos határon jó sikerrel üzetik; névszerint hires a lőcsei borsó. Lőcse hajdan nevezetesb város volt, s nem csak a Szepességnek, hanem egész felső Magyarországnak főhelye vala. IV. Béla szép szabadságokkal megajándékozván, királyi városnak tette. 1601-ben és 1604-ben [[Bocskai István|Bocskay]] [[hajdúk|hajdui]]; 1619-ben [[Bethlen Gábor]], 1682-ben [[Thököly Imre|Tököly]] seregei nyomorgatták.''”<ref>{{Cite web |title=Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek {{!}} Kézikönyvtár |url=https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyarorszag-geografiai-szotara-fenyes-elek-BABC3/ |work=www.arcanum.com |accessdate=2021-12-07}}</ref>

A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátumdiktátumig]]ig Szepes vármegye székhelye volt.

1880-ban 6603-an lakták: 3393 szlovák, 2152 német, 627 magyar, 24 ruszin és 75 egyéb anyanyelvű. Ebből 4757 római katolikus, 1215 evangélikus, 399 izraelita, 155 görög katolikusgörögkatolikus, 44 református, 32 görög keleti és 1 egyéb vallású volt.

1910-ben 7528-an lakták, ebből 3094 szlovák, 2410 magyar, 1377 német, 201 ruszin és 197 román anyanyelvű. Ebből 4960 római katolikus, 939 evangélikus, 718 izraelita, 745 görög katolikusgörögkatolikus, 142 református és 24 görög keleti vallású volt.

1921-ben 7477 lakosából 5041 szlovák, 1414 német, 466 magyar, 381 zsidó, 58 egyéb nemzetiségű és 117 állampolgárság nélküli volt. Ebből 5465 római katolikus, 910 evangélikus, 694 izraelita, 198 görög katolikusgörögkatolikus, 77 református és 133 egyéb vallású volt.

* A [[Szent Jakab-templom (Lőcse)|Szent Jakab-templom]] az egykori [[Magyarország]] egyik legszebb temploma. [[1245]]-ben [[romanika|román stílusban]] kezdtek hozzá, majd 100 évig épült, és közben fokozatosan [[gótika|gótikus stílusú]] álbazilikális elrendezésűvé építették át. Oltárai[[Oltár]]ai a [[középkor]]i faszobrászat legszebb alkotásai közé tartoznak. Főoltára [[Lőcsei Pál mester]] alkotása [[1502]]-ből, {{szám|18.62|m}} magasságával a világ egyik legszebb és legnagyobb gótikus oltára. A [[14. század]] első felében két kápolnát, a [[15. század]] végén egy előcsarnokot építették hozzá. [[1550]]-ben és [[1599]]-ben leégett, az előbbi tűzben tornya is ledőlt. Mai tornya [[1858]]-ban épült. [[1626]]-ban a [[Protestantizmus|protestánsok]] készíttették [[orgona (hangszer)|orgonáját]]. A 16. és [[17. század]]ban a kápolnákra emeletet húztak. A [[19. század]] első felében teteje égett le, [[1849]]-ben fedték be újra, tornyát a század végére kijavították, eredeti [[freskó]]it a század második felében [[Storno Ferenc]] restaurálta. A Thurzó-kápolnában a [[Thurzó család|Thurzók]] síremlékei sorakoznak. Itt temették el [[Thököly Imre]] és [[Zrínyi Ilona]] egyetlen közös gyermekét is.

* A [[minoriták|minorita]] [[Szentlélek]]-templom és -[[kolostor]] [[1751]]-ben épült [[barokk]] stílusban. A régi kolostort a 15. században részben a városfalba építették be, [[1671]] után barokk stílusban építették át, egyik épületszárnyának helyén húzták fel [[1913]]–15-ben a gimnáziumot.

* Itt született, dolgozott [[Lőcsei Pál mester]] faszobrász, szárnyasoltár faragó.

* Itt dolgozott [[Szörény Sándor]] (1664-17191664–1719) Jézus-társasági pap és tanár.

* Itt élt [[Zábojszky László]] (Stanisław Zaboyski) ([[1793]]–[[1870]]) teológiai[[teológia]]i doktor, szepesi püspök.

* Itt dolgozott [[Attomyr József]] (1807-18561807–1856) [[homeopátia|homeopátiás]] orvos.

* Itt dolgozott [[Sponer Andor]] (1843-19171843–1917) jogi doktor, megyei árvaszéki elnök, országgyűlési képviselő.

* Itt dolgozott [[Halmai Imre (színművész, 1848–1940)|Halmai Imre]] (1848-19401848–1940) színész, színigazgató.

* Itt élt és dolgozott [[Limbacher Károly]] (1868-19371868–1937) kertész, magyar királyi kertészeti igazgató.

* Itt dolgozott [[Ernyey József]] (1869-19451869–1945) múzeumi főigazgató.

* Itt dolgozott [[Mendelényi László]] (1877-19731877–1973) kúriai bíró, jogi író.

* Itt dolgozott [[Förster Jenő]] (1879-19191879–1919) levéltáros, történész.

* Itt élt [[Nemes Endre]] (1909-19851909–1985) svéd–magyar festő, képzőművész, grafikus, karikaturista.

* Itt tanult [[Ladiver Illés (tanár)|Ladiver Illés]] (?-1686–1686) evangélikus lelkész, igazgatótanár, filozófiai író.

* Itt tanult [[Augustini (ab Hortis) Sámuel]] (1729-17921729–1792) szepességi német evangélikus lelkész, botanikus, szenvedélyes ásványgyűjtő, a magyarországi cigánykutatás egyik úttörője.

* Itt tanult [[Görgey Márton]] (1740-18071740–1807) pécsi püspök halála évében.

* Itt tanult [[Ambrosi János (evangélikus prédikátor)|Ambrosi János]] (1741-17961741–1796) evangélikus lelkész.

* Itt tanult [[Schulek M. Gáspár]] (1788-18271788–1827) evangélikus lelkész, pozsonyi teológiai tanár.

* Itt tanult [[Franz Wilhelm Lippich]] (1799-18451799–1845) orvosdoktor.

* Itt tanult [[Petzval József]] (1807-18911807–1891) cipszer származású magyar mérnök-matematikus, egyetemi tanár és feltaláló.

* Itt tanult [[Bankos Károly]] (1821-19051821–1905) jogász, bíró, Petőfi Sándor barátja.

* Itt tanult [[Samo Vozár]] (1823-18501823–1850) szlovák költő, újságíró és műfordító.

* Itt tanult [[Horánszky Adolf]] (1838-19021838–1902) táblabíró.

* Itt tanult [[Schulek Frigyes]] (1841-19191841–1919) építész, műegyetemi tanár, az MTA tagja.

* Itt tanult [[Antolik Károly]] (1843-19051843–1905) középiskolai tanár, fizikus, szakíró.

* Itt tanult [[Belopotoczky Kálmán]] (1845-19141845–1914) katolikus pap, az Osztrák–Magyar Monarchia tábori apostoli vikáriusa.

* Itt tanult [[Komjáthy Béla]] (1847-19161847–1916) magyar ügyvéd, politikus, jogi író, alispán, országgyűlési képviselő.

* Itt tanult [[Július Botto]] (1848-19261848–1926) szlovák pedagógus, ügyvéd, történész, író, publicista.

* Itt tanult [[Jurkovich Emil]] (1857-19361857–1936) tankerületi főigazgató, történetíró.

* Itt tanult [[Pataky István (járásbíró)|Pataky István]] (1862-19121862–1912) királyi járásbíró, alügyész.

* Itt tanult [[Andrej Hlinka]] (1864-19381864–1938) római katolikus szlovák pap, a [[második világháború]] előtti időszak egyik legjelentősebb, szélsőségesen nacionalista szlovák politikusa.

* Itt tanult [[Feszty Béla]] (1868-19281868–1928) ógyallai földbirtokos, miniszteri tanácsos, országgyűlési képviselő, cigányügyi kormánybiztos, pomológus.

* Itt tanult [[Ján Vencko]] (1869-19571869–1957) plébános, történész, amatőr régész.

* Itt tanult [[Balás Károly]] (1877-19531877–1953) magyar közgazdász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.

* Itt tanult [[Ján Stanislav]] (1904-19771904–1977) szlovák nyelvészprofesszor, szlavista.

* Itt tanult [[Ján Haranta]] (1909-19831909–1983) szlovák költő és műfordító.

* Itt tanult [[Ivan Chalupecký]] (1932-20201932–2020) történész, levéltáros, oktató.

* Itt tanított [[Hell Miksa]] (1720-17921720–1792) csillagász, matematikus, fizikus.

* Itt tanított [[Dayka Gábor]] (1769-17961769–1796) költő, pap, gimnáziumi tanár.

* Itt tanított [[Sándor György (lelkész)|Sándor György]] (?-1866–1866) evangélikus lelkész és tanár.

* Itt tanított [[Wiedermann Károly (tanár)|Wiedermann Károly]] (1829-18951829–1895) fizikatanár, királyi főigazgató, királyi tanácsos.

* Itt tanított [[Forberger Vilmos]] (1848-19281848–1928) festő, grafikus.

* Itt tanított 1890–1897 között és hunyt el [[Bauer Simon]] (1851-18971851–1897) főreáliskolai tanár, műfordító, [[Balázs Béla (író)|Balázs Béla]], [[Bauer Ervin]] és [[Bauer Hilda]] édesapja.

* Itt tanított [[Versényi György]] (1852-19181852–1918) író, költő.

* Itt tanított [[Demkó Kálmán]] (1852-19181852–1918) gimnáziumi igazgató, történetíró.

* Itt tanított [[Kalmár Elek]] (1862-19471862–1947) nyelvész, tankönyvíró, főgimnáziumi tanár, tankerületi címzetes főigazgató.

* Itt tanított [[Szabó Dezső (író)|Szabó Dezső]] (1879-19451879–1945) magyar író, kritikus, publicista, főreáliskolai tanár.

* Itt tanított [[Éhik Gyula]] (1891-19641891–1964) zoológus.

* [[Krúdy Gyula]]: Tizenhat város tizenhat leánya (elbeszélés)

* Zuzana Ludiková–[[Mikó Árpád]]-–[[Pálffy Géza]] 2006: A lőcsei Szent Jakab-templom [[reneszánsz]] és [[barokk]] síremlékei, epitáfiumai és halotti címerei (1530–1700). [[Művészettörténeti Értesítő]] 55/2, 327–410.