„Dimenzió” változatai közötti eltérés

A fizikában egy [[mértékegység]] vagy egy ún. alapvető mértékegység – amelyet etalonnal és mérési módszerrel definiálunk – vagy összetett mértékegység, amelyik előállítható az alapvető mértékegységek valamilyen – pozitív vagy negatív – hatványának szorzataként. A mértékegységhez tartozó ilyen hatványok összességét nevezzük a mennyiség dimenziójának. Az elnevezés az N dimenziós [[tér (fizika)|térhez]] való olyan hasonlatosságból származik, miszerint minden egyes alapvető mértékegységet képzelhetünk egy-egy iránynak a térben, amelyek „[[koordinátarendszer]]ében” a hatványoknak a konkrét összetett fizikai mennyiséghez tartozó [[halmaz]]a – „[[vektor]]a” – adja meg a mértékegység helyét a mértékegységtérben. Az analógia annyiban pontatlan, hogy minden lehetséges helyzetet – halmazt, „vektort” – nevezünk egy-egy dimenziónak, míg pontos analógia esetén az alapegységek számát kellene annak tekintenünk.

 

<math>{\mathrm{dim}}\ Q = \mathrm{L}^\alpha \mathrm{M}^\beta \mathrm{T}^\gamma \mathrm{I}^\delta \Theta^\epsilon \mathrm{N}^\zeta \text{J}^\eta</math>{{jegyzet*|Két mennyiség jele is I betű. Ezért az áramerősség dimenziója I lett, a fényerősségé pedig J betű}}