„Herédi Gusztáv” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Források: Forrás→ Források AWB
CsurlaBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Életpályája: Beke György -> Beke György (író), replaced: Beke GyörgyBeke György AWB
19. sor:
Szülővárosában előbb a [[Református kollégium (Kolozsvár)|református kollégium]], majd a Tanítóképző növendéke; a [[Bolyai Tudományegyetem]]en [[filozófia]] szakból szerzett oklevelet (1951). Mint diák 1944–45 telén a Görgey Artúr nevét viselő antifasiszta zászlóaljban harcolt a [[Börzsöny (hegység)|Börzsöny]]ben. A [[Móricz Zsigmond Kollégium]] tagja volt, részt vett a [[Magyar Népi Szövetség]] (MNSZ) ifjúsági mozgalmában. 1947-től az ''Igazságnál,'' 1949-ben fél évig az ''[[Utunk]]nál'' szerkesztő, majd a ''[[Falvak Népe]]'' főszerkesztő-helyettese; 1956-tól az Utunknál szerkesztőségi főtitkár, 1958-tól öt éven át lakatos a kolozsvári Unirea gépgyárban. 1963-ban került ismét szerkesztőségi munkakörbe mint a ''[[Korunk]]'' rovatvezetője.
 
Prózaíróként a népi hatalom éveiben eszmélkedő írónemzedékkel indult. Első írását az Igazság közölte (1947). Egyéniségét külvárosi munkáskörnyezet formálta: eredendő élményanyaga és az üzemek világában szerzett tapasztalat arra készteti, hogy novelláiban, elbeszéléseiben és regényeiben ennek a világnak az ábrázolásával próbálkozzék. Találóan írja róla [[Beke György (író)|Beke György]]: „Munkások közül jött, s közéjük nem látogatni megy, hanem hazatér.”
 
Az 1960-as évek végétől [[szociográfia]]i riportokat, illetve [[helytörténet]]i, [[művelődéstörténet]]i és [[demográfia]]i tanulmányokat közölt, ezek közül kiemelkedik az ''Igaz Szóban'' megjelent ''Olthévíz'' (1969/9), ''Ahol kétszer kél a nap'' (1970/2), ''Zsongó Zsombor'' (1971/3) és ''Körösfői Ríszeg'' alatt (1974/2), melyeket a helytörténeti adatolás, a jobbító szándék és az írói látásmód jellemez. Jelentősebb [[sajtótörténet]]i tanulmányai: ''A honismeret ábécéje'' (Korunk Évkönyv 1974), valamint a régi [[Korunk]]ról és [[Járosi Andor]]ról szóló emlékezés, ''Az utóélet rezdülései'' (Korunk Évkönyv 1976).