„Budapest kerületei” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A kerületek főbb adatai: még 3 |
→A nevekről: új szakasz |
||
1. sor:
{{részben nincs forrás}}
{|align="right"
|-
6 ⟶ 7 sor:
'''Budapest kerületei''' [[Budapest]] [[főváros]] [[Helyi önkormányzatok Magyarországon|helyi önkormányzat]]i és [[közigazgatás]]i egységei. [[Magyarország]] fővárosa, Budapest kétszintű önkormányzati rendszerrel rendelkezik, 1994 óta<ref>[http://press77.hu/2018/11/28/145-eves-a-fovaros/ 145 éves a Főváros], Press77 Magazin - 2018. november 28.</ref> 23 [[kerület (közigazgatás)|kerületre]] oszlik, ezeket [[római számírás|római számokkal]] jelölik, emellett közülük 20-nak saját (az önkormányzata által megállapított) neve is van. A kerületeknek saját képviselő-testületük és [[polgármester]]ük van, míg a teljes főváros élén a [[Budapest főpolgármestere|főpolgármester]] áll, képviselő-testülete a Fővárosi Közgyűlés – Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 1/2020. (II. 5.) önkormányzati rendelete alapján a főváros területén történő összehangolt és hatékony helyi önkormányzati feladatellátás érdekében (a kerületi önkormányzatok, illetve Budapest Főváros Önkormányzata saját hatáskörét nem sértve) együttműködik és egyeztetéseket folytat a kerületi önkormányzatokkal (illetve e mellett biztosítja a fővárosi nemzetiségi önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit is).
== A
A 2013. évi CXXVIII. törvény Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról<ref name=tv2013CXXVIII>[https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300128.TV ''2013. évi CXXVIII. törvény Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról''], mkogy.jogtar.hu</ref> és a <ref>[https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99400043.tv ''1994. évi XLIII. törvény Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról''], net.jogtar.hu</ref> alapján Budapest főváros közigazgatási területe a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitszigetre (ami 2013 óta nem tartozik egyetlen kerülethez sem, hanem önállóan a főváros [[közigazgats]]a alá<ref name=nyestI>Wenszky Nóra: [https://www.nyest.hu/hirek/az-eltunt-szuglo-nyomaban Az eltűnt Szugló nyomában]; nyest.hu - 2014. november 27.</ref> és a következő kerületekre tagozódik: I. kerület, II. kerület, III. kerület, IV. kerület, V. kerület, VI. kerület, VII. kerület, VIII. kerület, IX. kerület, X. kerület, XI. kerület, XII. kerület, XIII. kerület, XIV. kerület, XV. kerület, XVI. kerület, XVII. kerület, XVIII. kerület, XIX. kerület, XX. kerület, XXI. kerület, XXII. kerület, XXIII. kerület.
A kerületek számozással történő megnevezése Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítésével létrejött Budapest alapításáig nyúlik vissza. A főváros választó- és közigazgatási kerületei a következők voltak:<ref>Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1873 - 1873. október 25-én tartott alakuló közgyűlés jegyzőkönyve, [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPSZKJ_1873/?pg=0&layout=s library.hungaricana.hu]</ref>
:Választókerületek: I. Vár, Tabán, Krisztinaváros; II. Víziváros és Halászváros; Országút; III. Újlak és Óbuda a Császárfürdővel; IV. Belváros; V. Lipótváros és a Margitsziget; VI. Terézváros: Király utca – Városligeti fasor – Körönd melletti út – Erzsébet út által szétválasztott bal vagyis északi része; VII. Terézváros: Király utca – Városligeti fasor – Körönd melletti út – Erzsébet út által szétválasztott jobb vagyis déli része a Kerepesi út nyugati vonaláig eső Rákosfalvával s a többi külsőségekkel; VIII. Józsefváros; IX. Ferencváros és Kőbánya.
:Közigazgatási kerületek: I-VII-ig a választókerületek szerint; VIII. a Józsefváros addigi belterülete; IX. Ferencváros; X. Kőbánya Józsefváros külterületével.
A főváros kerületei, mint közigazgatási területek méretükben és számukban is többször változtak. A különböző megnevezések, amik egy része hajdani településekre utal, vagy uralkodók iránti tiszteletből keletkeztek (például IX. kerületnél Ferencváros, amit Pest déli külvárosaként 1792. december 4-én, I. Ferenc király trónra lépésekor „kapott”), nem mind voltak hivatalos megnevezések. Az első reformra 1930-ban krült sor, de a kerületszámozások rendszerét ekkor sem sikerült megdönteni. 1950-ben [[Nagy-Budapest]] kialakításakor – bár szándék ekkor is volt az alternatív megnevezésre – a közigazgatási területek és azok szerveinek (önkormányzatok, akkor tanácsok) hivatalos megnevezései csupán a számok maradtak. Az 1990-es években újra rendezték a [[Budapest városrészeinek listája|főváros városrészeit]]. 2013 óta a törvény lehetőséget ad a kerületi képviselő-testületeknek, hogy nevükben alternatív vagy hagyományos neveket is megjelenítsenek, illetve a „fővárosi kerületi képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a kerület elnevezését”.<ref>[http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?rendelettar=fovaros&dbnum=104&docid=A1200094.FOV 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet], korábban Fővárosi Közgyűlés 1992. (VII. 15.) 552. számú határozat.</ref><ref name=tv2013CXXVIII/><ref name=nyestI/><ref>Wenszky Nóra: [https://www.nyest.hu/hirek/a-regi-uj-ujbuda-es-tarsai A régi-új Újbuda és társai; 2014. december 4.</ref><ref>Wenszky Nóra: [https://www.nyest.hu/hirek/az-onkormanyzatok-elnevezese-problemaja (Az önkormányzatok elnevezése problémája?]; nyest.hu - 2014. december 12.</ref>
== A kerületek főbb adatai táblázatosan ==
{{lektor-szakasz}}
A táblázat a fejléc megfelelő helyére kattintva átrendezhető.
230 ⟶ 241 sor:
<sup>x</sup>: Bár az 1930. évi XVIII. törvénycikk hozta létre, ténylegesen csak a jelzett dátummal kezdte meg működését.
----
{{Grafikon
|width=600
| |||