„Kladisztika” változatai közötti eltérés

17 bájt hozzáadva ,  4 hónappal ezelőtt
Forrás kérése a tulajdonságok párhuzamos evolúciójának kizárásáról. (ellenpélda: minden analóg tulajdonság)
a (→‎Alapelvek, fogalmak: nyitó zárójel tapadása)
(Forrás kérése a tulajdonságok párhuzamos evolúciójának kizárásáról. (ellenpélda: minden analóg tulajdonság))
 
Módszerei a biológián kívül más történetiséggel foglalkozó tudományokban is számításba jöhetnek, például a [[nyelvészet]]ben a nyelvek törzsfájának összeállításakor vagy egyes kéziratos anyagok történeti kialakulásának értékelésében.
 
Besorolható a [[többváltozós módszerek]] közé, ám azoknál specializáltabb, mivel a matematikai alapokon kívül nagy súllyal esnek latba a kutató [[evolúció]]ról alkotott elképzelései: a [[numerikus taxonómia|numerikus taxonómiával]] ellentétben az egyes karakterek nem egyformán lényegesek, csak az evolúciós információt hordozókra van szükség, a többi csak zavarja az összképet. Az egyes tulajdonságok különböző állapotai sem egyformán lényegesek. Kimondható, hogy ha egy csoport evolúciója során egy tulajdonság eltűnik, akkor az igen kis valószínűséggel, vagy egyáltalán nem jelenhet meg újra, valamint hogy egy-egy különleges tulajdonság nem alakulhatott ki két evolúciós vonalon egymástól függetlenül{{Forráskérő}}. Látszik tehát, hogy sok múlik a rendszerező biológuson, annak evolúciós, és a konkrét csoportra alkalmazott speciális elképzelésein.
 
A kladisztika a vizsgált objektumok jelenbéli állapotát tekintve igyekszik egy (valójában sohasem igazolható) múltbéli eseménysorozatot felderíteni. (Újabb irányzat a ''sztratokladisztika'', amely megpróbálja figyelembe venni a rétegtani – időbeli sorrendiségre vonatkozó – információkat is.)
Névtelen felhasználó