„Leibic” változatai közötti eltérés

233 bájt hozzáadva ,  4 hónappal ezelőtt
a
javítások & átrendezések
a (turisztikai régió/régió paraméter eltávolítása a Szlovák település infoboxból (WP:BÜ) AWB)
a (javítások & átrendezések)
 
 
== Fekvése ==
[[Késmárk]]tól 2 km-re délkeletre, a [[Leibic (patak)|Leibic]] -patak partján, a [[Poprád (folyó)|Poprád]] mellett fekszik.
 
== Nevének eredete ==
 
== Története ==
Oklevélben [[1251]]-ben ''"Lubicha"'' néven említik először., majd [[1268]]-ban ''"Lewcitza"'', [[1271]]-bennéven ''"Leybicz"'',írják [[1294]]-bena ''"Lybicha"''település alakban említiknevét. A [[Szláv népek|szláv]] őslakosság mellé a [[tatárjárás]] után [[szászok]]at telepítettek, akik ellentétbe kerültek a szlávokkal. A válságot [[1271]]-ben [[V. István magyar király|V. István]]nak kellett elsimítani. Ekkor „''Leybicz''”-ként találjuk a városi jogokat kapott települést, majd [[1294]]-ben „''Lybicha''” alakban említik. [[1364]]-ben jogosult lett hetipiac tartására is. [[1412]] és [[1772]] között zálogként Lengyelországhoz tartozott. A középkorban nagy szövőműhelyekkel rendelkező gazdag város volt.; [[1535]]-től országos vásárt is tarthatott,. majd[[evangélikusok|Evangélikus]] iskolája a [[16. század]] második felében létesült. [[1656]]-tól már három országos vására volt. fejlettFejlett volt a kézművesség, híresek voltak posztógyártói, takácsai és szűcsmesterei. [[evangélikusok|Evangélikus]] iskolája a [[16. század]] második felében létesült. [[1710]]–[[1711|11]]-ben [[pestis]]járvány pusztított. [[1778]] és [[1876]] között közigazgatásilag a 16 szepesi városhoz tartozott. [[1828]]-ban 2380 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, kézművességből éltek.
 
A 18. század végén [[Vályi András]] szerintígy ír róla: ''"LEIBICZ. Leibitzium, Libitza, Lubiza. Szepes Várm. egy a’ leg régibb 16 Szepességi Városok közzűl. Régi lakosai 1204dik esztendő tájban a’ Szászok voltak, és virágzótt vala; míg az 1659. 1680. és 1708dik esztend. Történt szerentsétlen égések által mind a’ Város, mind pedig annak lakosai nagyon meg fogyasztattak. Valamint hogy régi időtöl ólta leg első helyet foglál, a’ Szepességi Városoknak Bíráji között e’ Városnak Bírája, úgy mind azok között a’ Várost is meg tartotta sokáig elsőségét; de már ennél némellyek népesebbek, ’s gazdagabbak is. Ékesíti e’ Várost a’ Szentegyház, és a’ Plebánia, melly az egész Szepességen nevezetes, több épűletei között is tsínosak némellyek. Az evngelikusoknak is van itten Templomjok, és Oskolájok is. Határja e’ Városnak nagyon meszsze terjed, ’s két faluja, és majorsága is van. Lakosai rész szerént mester emberek, posztó szövők, rész szerént pedig földmivelők, némellyek fával is keresik élelmeket. Borsója nevezetes, lennye is nem utolsó terem, fája bőven van mind a’ két féle, Országos, és héti vásárjai is vagynak; de nem nevezetesek, piatzok helyben, és Kézsmárkon."''<ref>{{Vályi}}</ref>
 
[[1828]]-ban 2380 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, kézművességből éltek.
[[Fényes Elek]] szerint ''"Leibicz, Lubicza, régi nevezetes város, Szepes vmegyében, Késmárkhoz 1/2 mfldnyire: 857 kath., 1529 evang. német lakossal, két kath. s egy evang. szentegyházzal. Határa messze kiterjed, s terem buzát, rozsot, árpát, zabot, különösen pedig jó borsot és lent. Erdeje felette sok és szép, de mivel távol esik, nem igen jövedelmes. Posztósai részint közönséges, részint finom portékát készitnek. Kereskedése Késmárk szomszédsága miatt annyira csekély, hogy még hetivásárját sem tarthatja fen. Határára 2 falu épült, u. m. Schwefelbad és Majerka, mellyek mint külvárosok szinte polgári joggal élnek. A városon keresztül folyó Leibicz több malmot forgat. Leibicz egy a legrégibb 16 városok közt, s hajdan gazdag város volt, de 1659-ben, 1680-ban, 1768-ban, s legközelebb 1837-ben a tűz nagyobb részét elemészté, sok jeles épületekkel, s mind a három templommal együtt."''<ref>{{Fényes}}</ref>
 
[[Fényes Elek]] szerint[[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: ''"Leibicz, Lubicza, régi nevezetes város, Szepes vmegyében, Késmárkhoz 1/2 mfldnyire: 857 kath., 1529 evang. német lakossal, két kath. s egy evang. szentegyházzal. Határa messze kiterjed, s terem buzát, rozsot, árpát, zabot, különösen pedig jó borsot és lent. Erdeje felette sok és szép, de mivel távol esik, nem igen jövedelmes. Posztósai részint közönséges, részint finom portékát készitnek. Kereskedése Késmárk szomszédsága miatt annyira csekély, hogy még hetivásárját sem tarthatja fen. Határára 2 falu épült, u. m. Schwefelbad és Majerka, mellyek mint külvárosok szinte polgári joggal élnek. A városon keresztül folyó Leibicz több malmot forgat. Leibicz egy a legrégibb 16 városok közt, s hajdan gazdag város volt, de 1659-ben, 1680-ban, 1768-ban, s legközelebb 1837-ben a tűz nagyobb részét elemészté, sok jeles épületekkel, s mind a három templommal együtt."''<ref>{{Fényes}}</ref>
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szepes vármegye]] [[Késmárki járás]]ához tartozott.
 
A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Szepes vármegye]] [[Késmárki járás]]áhozjárásához tartozott.
 
==Neves személyek==
*[[Marci János]] (17. század első fele - 1686 után) evangélikus lelkész és tanár.
*[[Emeritzy Géza]] (1838-1887) bölcseleti doktor, állami tanítóképző-intézeti igazgató.
*[[Pór Ernő (politikus)|Pór Ernő]] (1889-1937) magántisztviselő, kommunista politikus, a Szlovák Tanácsköztársaság külügyi népbiztosa.
 
==Népessége==
1880-ban 3084-en lakosábóllakták, ebből 693 szlovák és 26 magyar anyanyelvű volt.
 
1890-ben 3025 lakosából 883 szlovák és 30 magyar anyanyelvű volt.
 
1900-ban 2803-an lakosábóllakták: 1189 szlovák és 49 magyar anyanyelvű volt.
 
[[1910]]-ben 2782-en lakosábóllakták, ebből 1311 [[szlovákok|szlovák]], 1135 [[németek|német]] és 213 [[magyarok|magyar]] volt.
 
1921-ben 2837 lakosából 1443 csehszlovák és 13 magyar volt.
 
1930-ban 3259-en lakosábóllakták: 1836 csehszlovák és 6 magyar volt.
 
2001-ben 3677 lakosából 3443 szlovák és 1 magyar volt.
 
[[2011]]-ben 4288-an lakosábóllakták, ebből 3898 szlovák és 1 magyar volt.
 
== Nevezetességei ==
* A település feletti erdőben kénes fürdő voltállt, amely már a [[13. század]]ban is ismert volt,. aA fürdőtelep [[1718]]-ban létesült., de 1952-ben megszűnt, mert a [[Javorina (Késmárki járás)|Javorina katonai gyakorlótér]] területére esett.
* [[Nagyboldogasszony]] (Mária Mennybemenetele) tiszteletére épített [[római katolikusok|római katolikus]] [[plébániatemplom]]a 13. századi, ékessége [[Lőcsei Pál mester]] Madonna-szobra. A [[18. század]]ban [[barokk]] stílusban építették át.
* A [[Szentlélek]] templom is 13. századi, eredeti gótikus oltárait a [[20. század]] elején [[Budapest]]re szállították. Ezt a templomot is a 18. században barokkizálták.
* Házai közül sok gótikus és reneszánsz eredetű, legtöbbjüket a [[19. század]]ban építették át.
* Mária-oszlopa [[1726]]-ban készült [[barokk stílus]]ban.
 
== Jegyzetek ==
*[[Endrődi Gábor]] 2003: A leibici Szent Borbála- és Magdolna-oltár. [[Művészettörténeti Értesítő]] 52.
{{jegyzetek}}
 
== További információk ==
* [http://obeclubica.sk/ Hivatalos oldal]
* [http://www.vysoketatry.com/obce/lubica/hu.html A község a Magas-Tátra honlapján]
* [httphttps://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=4007&obec=1589&pl=obceskslovensko/presovsky-kraj/okres-kezmarok/lubica/profile Községinfó]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-320056&pos_y=-1192200&size=full&lang=sk&sipka=1&name=%BCubica%2C%20Ke%9Emarok Leibic Szlovákia térképén]
* [http://www.e-obce.sk/obec/lubica/lubica.html E-obce.sk]
 
== Jegyzetek ==
*[[Endrődi Gábor]] 2003: A leibici Szent Borbála- és Magdolna-oltár. [[Művészettörténeti Értesítő]] 52.
{{jegyzetek}}
 
 
{{Késmárki járás}}