„Dór vándorlás” változatai közötti eltérés

A '''dór vándorlás''' annak a főleg [[régészet]]i úton megfigyelhető jelenségnek a neve, aminek során a [[görög sötét kor]]ban a korábbi [[mükénéi civilizáció]] központi és déli, valamint a [[minószi civilizáció]] területeit a későbbi [[dórok]]kal azonosítható nyelvi és tárgyi kultúra váltotta fel az [[Kr. e. 12. század|Kri. e. 12. század]]tól kezdődően. A folyamat pusztulással járt, de a konkrét eseményekről lényegében semmit sem tudunk. Ez az időszak a [[tengeri népek]] támadásainak kora és az [[északnyugati görög vándorlás]]é is. Mindezek valószínűleg egymással szorosan összefüggő folyamatok voltak.

A hellének [[Delphoi]] központtal létrejött szakrális közösségének, a delphoi [[amphiktüonia|amphiktüoniának]] szavazati arányaiból levonható egy érdekes, a vándorlás irányát támogató következtetés. Az amphiktüoniát eredetileg 12 [[ethnosz]] hozta létre, ezek egyike volt a [[dórok]]é. Minden ethnosznak két szavazata volt, ami a dórokon belül az [[i. e. 5. század|Kr. e. 5. század]]ban úgy oszlott meg, hogy az egyik szavazat mindig a – hatalmas dór területektől elszigetelt – piciny [[Dórisz (Hellász)|Dóriszé]] volt, a másik pedig rotált a [[Peloponnészosz]] sokkal jelentősebb dór [[polisz]]ai, [[Spárta]], [[Korinthosz]], [[Argosz (város)|Argosz]], [[Megara (attikai)|Megara]] stb. között. Ez azt jelzi, hogy az amphiktüonia létrejöttéhez képest az erőviszonyok alaposan megváltoztak, a – talán egy időben a [[Delphoi]] és [[Thermopülai-szoros|Thermopülai]] közötti Dórisz területén élő – délre vándorolt dórok alaposan megszaporodtak, az eredeti, vagy átmeneti „őshaza” területén maradtakhoz képest.

A [[Pülosz]]ban talált szövegek értesítenek bennünket arról, hogy az [[i. e. 13. század|Kr. e. 13. század]]ban ott ''tengeri megfigyelőhelyeket'' kellett felállítani, ahol a tenger felől fenyegető veszélyt figyelték. Nem sokkal ezután [[Mükéné]] és [[Pülosz]] elpusztult, egy időben a [[tengeri népek]] [[Ókori Egyiptom|Egyiptomot]], [[Kánaán]]t és [[Anatólia|Anatóliát]] ért támadásaival, ami pl. a [[Hettita Birodalom]] végét is okozta. A [[dórok]] jelenlétére régészeti bizonyíték viszont csak az [[i. e. 10. század|Kr. e. 10. század]] közepéről van geometrikus díszítésű kerámiák formájában, azaz a pusztulás és a dórokra vonatkozó megnyugtató bizonyíték között mintegy két évszázadnyi űr tátong. Az ellentmondás talán úgy oldható fel, hogy a pusztulást nem a dórok okozták, hanem „átutazó” tengeri népek, a dórok pedig később beszivárogtak egy üres, vagy katonailag vákuum területre és a talált kis népsűrűség lehetővé tette nagy szaporodásukat. De erre a hipotézisre sincs bizonyíték.